Orbán már megint a Kreml kottájából játszik a brüsszeli diplomaták szerint

A hónap végéig meg kell hosszabbítani az Oroszország elleni uniós gazdasági szankciókat szabályozó jogi aktust, ám Magyarország kormányfője - talán nem is oly meglepő módon - ismét a Kremlt sújtó szankciók ellen áskálódik. A kérdés csak az, hogy meddig merészkedik elmenni ebben a trollkodásban, mivel az uniós vezetők szerint Orbán már alapvetően a tűzzel játszik.

A magyar kormány pénteken még nem döntött arról, hogy hozzájárul-e az Oroszország elleni gazdasági szankciók meghosszabbításához. Az ország uniós nagykövete egyetértett azzal, hogy a döntés a legfontosabb pontként szerepeljen a jövő hétfőn Brüsszelben ülésező külügyminiszterek napirendjén. Ez vita nélküli szavazást jelent, és a szokásos eljárást, ha megvan a szükséges konszenzus. 

„Ezúttal azonban Magyarország brüsszeli képviselője azt kérte, hogy a szavazást az Ukrajnáról és Oroszországról tervezett vita után tartsák meg. Így Orbánéknak lehetőségük van arra, hogy blokkolják a döntést, és engedményeket csikarhassanak ki” 

– írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A vezető német lap szerint a tét mind az Európai Unió, mind Ukrajna számára hatalmas. A gazdasági szankciók a központi eleme annak a 15 csomagnak, amelyet az uniós államok az Ukrajna elleni háború kezdete óta hoztak az oroszokkal szemben. 

A vonatkozó jogi aktus az Oroszországból származó kőolaj és számos más áru, köztük a gyémántok importtilalmára, valamint a katonai célokra felhasználható csúcstechnológiai termékek exporttilalmára vonatkozik. A jogszabály tartalmazza továbbá az EU-ban lévő orosz állami vagyon, összesen mintegy 210 milliárd euró értékben történő zárolását is. Ezen államkötvények kamataiból finanszírozzák majd a G7-ek 50 milliárd dolláros hitelét, amelyet Kijev idén fegyverek vásárlására és infrastruktúrájának helyreállítására fordíthat.

Orbán messiásként várta Trumpot, de hiába

A szankciók meghosszabbítása tulajdonképpen már rutinszerű, félévente történik. Amikor António Costa, az EU Tanácsának elnöke a legutóbbi, karácsony előtti ülésükön megkérdezte az állam- és kormányfőket, hogy egyetértenek-e, ugyanolyan megszokott módon, mint korábban is, Orbán Viktor azt mondta, hogy ő még nem tudja jóváhagyását adni, mert meg akarja várni az új amerikai kormány hivatalba lépését. Ez nem volt egyértelmű nem, de igennek is bajosan nevezhető. Úgy tűnik, Orbán arra spekulált, hogy Donald Trump csökkenteni fogja az Oroszországra nehezedő nyomást, ahogy azt ő maga is régóta követeli „békeharcosként”, ez a számítása azonban nem jött be.

Donald Trump szerdán magas adókkal, vámokkal és szankciókkal fenyegette meg Vlagyimir Putyint, ha nem vet véget belátható időn belül a háborúnak.

„Amit Brüsszelben hallunk, azt jól hallották Budapesten is. Orbánnak most engednie kell. Ha ezt nem teszi meg, akkor óriási kockázatot vállal Ez szétbombázná a transzatlanti kapcsolatokat. Magyarország a tűzzel játszik. Az ok persze nyilvánvaló: Orbán azt akarja, hogy újrainduljon az olcsó orosz gázszállítás” - kommentálta pénteken egy magas rangú uniós diplomata.

A gáztranzitot a tavalyi év végén felfüggesztették, mert Kijev nem hosszabbította meg a Moszkvával kötött tranzitszerződését. Orbán Viktor emiatt hetek óta fenyegetőzik, és mint Facebook-bejegyzéséből is értesülhettünk róla, ismét bevenné Brüsszelt egy kipcsak furfanggal. Pénteken megismételte: elfogadhatatlan, hogy országa fizesse meg az árát Ukrajna támogatásának, és hogy a Putyin hadserege által lerohant, honvédő háborút vívó szomszédos ország most bizony problémákat okoz számára. Nagykövete a papírformának megfelelően ugyanezt az üzenetet közvetítette Brüsszelben.

Meddig provokálhatja még az EU-t Orbán és Szijjártó?

Az Európai Unióban azonban Orbán kevés megértésre számíthat. A Bizottság már régóta szorgalmazza az Oroszországból érkező gázimport teljes leállítását. Más országok diverzifikálták az ellátási forrásaikat, de a magyar kormányfő eltökélten ragaszkodik az orosz gázhoz, amelyet valamivel olcsóbb áron kap. 

Közben az EU Bizottsága már egy új, 16. szankciócsomagon dolgozik, amely az orosz cseppfolyósított földgázimport elleni szankciókat is tartalmazhat. Ez az orosz energiahordozók utolsó nagy bevételi forrása az EU-ban, tavaly összesen 8  milliárd euró folyt be csak ebből Putyinék zsebébe. Ez 2027-re teljesen elapadhat.

Ha Orbán és lojális külügyminisztere, Szijjártó Péter hétfőn nem enged, akkor Brüsszelben nem zárják ki, hogy az Európai Tanácsnak kell foglalkoznia a kérdéssel. Már folynak is a belső egyeztetések arról, hogyan lehetne legalább a zárolt állami vagyon felszabadítását elkerülni. Az első lépés valószínűleg az időnyerés lenne. Az egyik jogi megközelítés szerint most már nem elég, ha egyszerűen hagyják lejárni a szankciókat. Ehhez szükség lenne egy törlési határozatra, amelyet a Bizottságnak kellene benyújtania, de erre még nincsen precedens – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Orbán nagyothalló lett?

A brit Financial Times szerint Orbán egy süket ember benyomását kelti, hiszen úgy viselkedik, mint aki nem hallotta volna tisztán az amerikai elnök egyértelmű szerdai üzenetét a Kreml urának. Persze a helyzet alapvetően arról szól, hogy itt az új alkalom arra, hogy „Don Vétó” ismét benyújthassa a számlát az EU-nak annak fejében, hogy nem dob botot a brüsszeli küllők közé. 

„Az EU nem léphet pánik üzemmódba minden alkalommal, amikor valaki mond valamit Budapesten. Megtanultunk világos különbséget tenni aközött, amit Budapesten hallunk és ami Brüsszelben valójában történik" 

– nyilatkozta ennek kapcsán az egyik uniós diplomata az Euronewsnak. Pontosan ezért nem is készülnek B-tervvel az EU központjában.

Fotó: Facebook / Orbán Viktor