Donald Trump rendkívüli tervet lengetett be: az Egyesült Államok átvenné a Gázai övezetet

2025. január 19-én, 15 hónapnyi háborúskodás után életbe lépett a gázai tűzszünet. A fegyverropogás valójában már a hivatalos kezdés előtt alábbhagyott: a Hamász szabadon cirkált a korábban az IDF katonái által ellenőrzött szakaszokon, a határon pedig több száz kamionnyi humanitárius segély várta, hogy beléphessen a területre. Igen ám, de mi lesz most? Donald Trump legújabb bejelentése alapján egyértelművé vált: sokkal komolyabb tervei vannak a területtel, mint azt eddig bárki gondolta. 

A tűzszüneti megállapodás értelmében a Hamász fokozatosan átadja az összes birtokában lévő túszt, Izrael pedig ezért cserébe fejenként több tucat elítélt palesztin foglyot enged el. A túsz-rab csere már január 19-én, a tűzszüneti megállapodás első napján kezdetét vette, a Hamász elengedte az első három izraeli túszt: Romi Gonent, Doron Steinbrechert and Emily Damarit.

A tűzszüneti megállapodás ugyan recseg-ropog, a Hamász és Izrael is megvádolta már egymást a megszegésével, ezzel együtt is több izraeli túsz épségben hazatérhetett már azóta. Az iszlamista terrorszervezet január 25-én újabb négy, 19-20 éves női túszt adott át Izraelnek, Naama Levy-t, Daniela Gilboat, Karina Ariev-t és Liri Elbag-et, azóta pedig már a férfiakat is elkezdte szabadon bocsátani. A palesztin civilek pedig elkezdtek hazatérni az otthonaikba, már ami megmaradt belőle. De mi vár most a gázai övezetre? 

Elképesztő a pusztítás mértéke a gázai övezetben 

A 15 hónapnyi háborúskodás elképesztő károkat okozott a területben. Gyakorlatilag, ameddig a szem ellát, minden egy romhalmaz: az összes épület a földig rombolva, vagy ami nem, az is csak az összeomlásra vár. Nincs víz, nincs áram, senki emberfia nem lenne képes megmaradni ezen a területen. Ebben Steve Witkoff, a Fehér Ház közel-keleti megbízottja is egyetért, aki múlt héten látogatott el a gázai övezetbe. 

Donald Trump azt szeretné, mint ahogy ezt már artikulálta is korábban; ha a tűzszünet következtében stabilizálódna a térség, és továbbléphetne a Közel-Keletet érintő ambíciózus terveinek a megvalósításában. Ilyen lenne például a Szaúd-Arábia és Izrael közötti békemegállapodás, illetve az Iránnal való nukleáris egyezmény aláírása. A Trump-adminisztráció most azon dolgozik, hogy lezárják a tűzszüneti megállapodás első szakaszát, hogy életbe léphessen a következő, második fázis. Egyes vélemények szerint nagyjából öt évbe telne lakhatóvá tenni a gázai övezetet, Steve Witkoff azonban igen határozottan cáfolta ezt az Axios amerikai hírportálnak adott interjújában.

„Gázából szó szerint semmi sem maradt. Az emberek fokozatosan visszatérnek, körbenéznek az egykori otthonaik helyén, majd azzal a lendülettel sarkon fordulnak és elmennek …nincs se víz, se áram. Egészen megdöbbentő, hogy mekkora károk keletkeztek ott” 

– fogalmazott Trump megbízottja. 15 év telt el azóta, hogy amerikai tisztviselő betette a lábát Gázába, ezt törte most meg Steve Witkoff. A férfi elmondása szerint a segélyek rend szerint érkeznek az övezetbe, a palesztin civilek pedig különösebb attrocitások nélkül kezdtek el visszatérni az északi területekre. Azért érkezett személyesen az övezetbe, hogy a tűzszüneti megállapodás betartást felügyelje, mert ettől függ, hogy tovább lehet-e majd lépni a második szakaszba. 

Trump megbízottja szerint csak a lebombázott épületek törmelékeinek összetakarítása és elszállítása is öt évet venne igénybe. A Gáza alatti alagutak feltérképzése és az új alapok lehelyezése szintén évekig tartana, ahogy maga az újjáépítés is. „Kezdetben ugyan létezett egy olyan elképzelés, hogy öt év alatt újjá lehet építeni Gázát, de ma már teljesen egyértelmű, hogy ez lehetetlen; minimum 10-15 év lesz” – mondta, hozzátéve, hogy az övezet nem is biztonságos, hiszen rengeteg a fel nem robbant lőszer. 

A térség rendjét és az otthonaikba hazatérő palesztin civileket jelenleg közel 100 amerikai katona vigyázza. A veterán amerikai fegyveresek azért érkeztek a térségbe, mert az Egyesült Államok magára vállalta a tűzszüneti megállapodás betartatását, ezért felelnek most a katonák. A Reuters birtokába jutott toborzó e-mail szerint a veteránok napi 1100 dollárnyi fizettséget, valamint egy 10 000 dolláros előleget kapnak a szolgálatért cserébe. 

Trump igencsak megosztó tervet lengetett be 

Az amerikai elnök a közelmúltban vette fel azt az ötletet: a palesztin civileket át kellene telepíteni Egyiptomba és Jordániába addig, amíg a terület újjáépítése tart. (Akkor még csak erről volt szó legalábbis.) A környező országok azonban határozottan elutasították a javaslatot, mint ahogy a háború kirobbanásakor sem voltak hajlandók befogadni a menekülő civileket. 

Katar, Szaúd-Arábia, Egyiptom, Jordánia, valamint az Egyesült Arab Emírségek külügyminiszterei még egy közös nyilatkozatot is kiadtak, amelyben határozottan elutasították a palesztin lakosság erőszakos betelepítésének ötletét. Azt ugyanakkor leszögezték, szívesen együttműködnek az Egyesült Államokkal a kétállami megoldás nyélbe ütése érdekében. 

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap utazott el Washingtonba, hogy egy közös találkozó keretein belül vitassák meg Trumppal, mi is legyen a következő lépés a gázai övezetet illetően. A két vezető tárgyalására kedden került sor: a gázai tűzszünet jelenlegi állását, a még mindig fogva tartott túszok helyzetét, valamint a tűzszünet következő lépését is megvitatták egymással. 

Az Egyesült Államok átvenné az uralmat Gáza felett 

Donald Trump a Netanjahu társaságában tartott keddi sajtótájékoztatón bejelentette: az Egyesült Államok a tervek szerint „átveszi” és újjáépíti a gázai övezetet. „A mi birtokunkba fog kerülni, a mi felelősségünk lesz az összes veszélyes, fel nem robbant bomba és a többi fegyver megsemmisítése. A területet a földdel egyenlővé tesszük, és megszabadulunk az összes lerombolt épülettől is” – fogalmazott Trump a negyven perces sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy a gázai övezet újjáépítése hatalmas gazdasági fejlődést és rengeteg munkahelyet teremthetne. Az amerikai elnök szerint, ha szükséges, még katonai erőt is bevetne Gáza elfoglalása érdekében, ami aztán „hosszú távra” kerülne Amerika birtokába. 

Mint mondta, nehéz szívvel született ez a döntés, de „akivel csak beszélt erről”, mind egyetértettek abban, hogy ez a legjobb megoldás, emellett azt is megismételte: a palesztin civileket a környező országokban kellene elhelyezni. 

Egyiptom, Jordánia, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar és a Palesztin Hatóság hétfőn levelet írt Marco Rubio amerikai külügyminiszternek, amelyben leszögezték; nem támogatják a palesztin lakosság erőszakos kitelepítését. Trump azt is elmondta kedden, a palesztin civilek később visszatérhetnének a területre, de az nemzetközi tulajdonban lenne. 

„Ez nem Izrael érdekében van. Ez mindenki érdekében van a Közel-Keleten, arabokért, muszlimokért, mindenkiért” – magyarázta Trump.

Az elnök által kedden belengetett javaslat némiképpen emlékeztet a 2020-ban prezentált „közel-keleti béketervére”, amely olyan elemeket tartalmazott, mint Gáza vízi-turisztikai fejlesztése. A terv nem zárja ki a kétálli megoldást sem, legalábbis Trump szerint. „Ez semmit nem jelent kétállamos vagy egyállamos vagy bármilyen államos megoldásról” – szögezte le. „Ez csak annyit jelent, hogy esélyt akarunk adni az embereknek a normális életre, eddig ugyanis esélyük sem volt. Gáza maga volt a földi pokol”. Trump azt is bejelentette: hamarosan maga is ellátogat a gázai övezetbe. 

Izraelben egyöntetű lelkesedés fogadta az ötletet 

Izraelben egyöntetű érdeklődést és támogatást váltott ki az amerikai elnök javaslata a gázai övezet amerikai birtokba vételével kapcsolatban. 

Az izraeli kormánykoalíció több minisztere lelkesen üdvözölte az amerikai terveket. "Ez történik, amikor két bátor vezető találkozik" - írta Miri Regev közlekedési miniszter fiókjában az X-en. Eli Kohen energiaügyi miniszter szerint ez "történelmi reggel Izrael, a Közel-Kelet és a világ számára". "Jó reggelt, Izrael! Ez egy új nap hajnala" - írta Amír Ohana, az izraeli parlament, a kneszet elnöke. 

Miki Zohár kulturális és sportminiszter úgy vélekedett, hogy "remek miniszterelnökünk és csodálatos amerikai elnökünk van! Hála Istennek a csodáért, amelyet Izrael népéért tett." Becalel Szmotrics pénzügyminiszter, a Vallásos Cionisták párt elnöke is örömmel fogadta az új kezdeményezést. "Köszönöm Trump elnöknek. Együtt újra naggyá tesszük a világot" – írta az X-en. Jaír Lapid, a parlamenti ellenzék és a centrista Van jövő párt elnöke azt írta a javaslatról, hogy "részletesen tanulmányozni fogjuk, hogy megértsük". 

Lapíd méltatta az amerikai elnököt az Ábrahám-egyezményekért, melyekkel Izrael normalizálta kapcsolatait több arab országgal, s azt mondta, hogy Trump Nobel-békedíjat érdemel érte. 

"Ha Szaúd-Arábiával is megszületik a normalizáció, akkor azért is jár a Nobel-békedíj"– tette hozzá. Beni Ganz, az ellenzéki centrista Nemzeti Tábor nevű párt elnöke "kreatív, eredeti és érdekes" gondolatnak nevezte Donald Trump elképzelését, mely "további bizonyítéka az Egyesült Államok és Izrael közötti mély szövetségnek".

Az önálló palesztin állam létrejöttét azonban már közel sem övezi ekkora egyetértés Izraelben. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett izraeli lakosok 71 százaléka a kétállami megoldás ellen voksolt, még akkor is, ha ez lenne a szaúdi békemegállapodás egyik kulcsfeltétele. Szaúd-Arábia ugyanis már korábban jelezte, nyitott az Izraellel való kapcsolatok normalizálására, ehhez azonban meg kell születnie az önálló palesztin államnak. A megkérdezettek 70 százaléka azt szeretné, ha Júdea és Szamária izraeli fennhatóság alá kerülne.

Fotó: YouTube / BBC News