Amerikai keresztes hadjáratot vizionált Trump arrogáns külügyminisztere

Az Európai Unió biztosi kollégiuma a jövő héten Kijevbe utazik, miután az európai csúcsvezetők kimaradtak Donald Trump amerikai elnök Oroszországgal Szaúd-Arábiában folytatott tárgyalásaiból - jelentette be hétfőn az Európai Bizottság. Az utazás a szolidaritás jeleként történik majd, mivel Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója már három éve tart. JD Vance amerikai alelnök müncheni beszéde kiverte a biztosítékot sok helyen, Zelenszkij viszont fontos dologra irányította rá Európa figyelmét.

Az EU-s biztosok látogatása az európai vezetők hétfői párizsi rendkívüli csúcstalálkozóját követi, ahol a második Trump-kormányzat „tornádója” közepette igyekeznek hosszú távú terveket készíteni a blokk biztonságára vonatkozóan.

Miközben az európai vezetők összedugják a fejüket, akikhez Keir Starmer brit miniszterelnök és Mark Rutte NATO-főtitkár is csatlakozik, az amerikai tisztviselők Szaúd-Arábiában készülnek az oroszokkal folytatott tárgyalásokra. Marco Rubio amerikai külügyminiszter hétfőn érkezett Rijádba a tárgyalásokra. A Fehér Ház nem hozta nyilvánosságra, hogy az amerikai tisztségviselők pontosan kivel is fognak találkozni a szaúdi fővárosban.

Folyik a harc Európáért

A nagyhatalmi verseny kiéleződése idején az EU-nak választania kell, hogy az Egyesült Államok helytartójává válik-e, vagy kiszabadul, és saját irányt vesz, és gyorsan kell döntenie – írja Jamie Dettmer a Politico véleményszerkesztője.

Az idei nyugtalanító müncheni biztonsági konferenciát JD Vance amerikai alelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egymással párbajozó beszédei keretezték. Szavaik két nagyon eltérő jövőképet mutattak be Európáról. Olyan jövőképeket, amelyek, ha megvalósulnak, akkor annyira súlyos sokkot okoznának a kontinens politikai rendszerének, mint a 2008-as pénzügyi összeomlás vagy a Covid-19 világjárvány, és mindkettő alkalmas arra, hogy gyökeresen átformálja Európát.

Mindkét férfi brutálisan őszinte volt beszédében, és alapvető döntések meghozatalára kényszerítette Európát, méghozzá gyorsan. Ez pedig nem könnyű feladat egy olyan tömb számára, amelynek konszenzuson alapuló döntéshozatali folyamata gyötrelmesen lassan halad. 

Nem lesz könnyű nemzeti szinten sem, mivel mind a 27 ország kritikus gazdasági kihívásokkal és erősen polarizált politikai megosztottsággal küzd. Mindazonáltal az Európai Unió most éles választás előtt áll, és az ukrajnai háború helyzetét, valamint a türelmetlen és egyre erőszakosabb washingtoni kormányzat sürgető követeléseit tekintve az óra ketyeg.

Trumpista illiberalizmus vagy klasszikus liberalizmus?

Ideológiai szempontból Európa választani kényszerül a MAGA illiberalizmus és a saját létét megalapozó klasszikus liberalizmus között. Még egyszerűbben fogalmazva: az erősödő nagyhatalmi verseny idején az EU-nak választania kell, hogy az Egyesült Államok helytartójává válik-e, vagy a saját kezébe veszi a sorsát.

Vance harsány támadásában, amely olyan agresszív volt, mint Vlagyimir Putyin 2007-es csúcstalálkozón elmondott beszéde, az alelnök mindent elkövetett, hogy megmondja a blokknak: Donald Trump amerikai elnök kormányának ideológiai dallamaira kell táncolnia. Míg a csúcstalálkozó középpontjában a tehermegosztás és a védelmi kiadások növelése állt, Vance megfordította a forgatókönyvet. Ennél sokkal többet akart. 

A kulcspont az volt, hogy Vance azt követelte Európától, fogadja el Trump ideológiáját és tekintélyelvűségét, különben méltatlannak tartják a védelmi garanciákra és a barátságra. Az amerikai külügyér tombolt Európa ellen, azzal vádolva vezetőit, hogy elnyomják a szólásszabadságot, nem állítják meg a migrációt, és félelmükben menekülnek a választóik elől.

Trump jobbkeze nem volt tekintettel a vendéglátóira

A csúcstalálkozón részt vevő konzervatívok közül is sokan megrökönyödtek, bár nekik is vannak kétségeik azzal kapcsolatban, hogy a blokk hogyan kezeli a szólásszabadságot, és továbbra is csalódottak a migráció megfékezésének kudarca miatt. Vance véleménye erősen torz képet festett, amely túlságosan leegyszerűsíti az összetett problémákat. Ráadásul egy dolog kritizálni önmagadat, és teljesen más dolog, ha valaki bejön a házadba, és azt mondja, hogy béna vagy.

Vance üzenete nem is lehetett volna egyértelműbb, hiszen a múlt hét elején a párizsi mesterséges intelligencia csúcstalálkozón tartott beszédét követően, ahol arra utasította Európát, hogy álljon el az amerikai technológiai mágnások által nem kedvelt szabályozásoktól. Ezt a milliárdos Elon Musk már meg is tette a radikális jobboldali AfD párt esélyeinek növelésével.

Beszédében azt is kiemelte, hogy a MAGA fő ideológusai nem csupán nemzeti, hanem civilizációs projektként tekintenek rá, egy olyan politikai-kulturális keresztes hadjáratként, amelyet jóval az Egyesült Államokon túl is véghez kell vinni. A MAGA ideológusai szerint ez egy olyan projekt, amelynek célja a nyugati civilizáció megmentése - ha kell, önmagától - és visszakényszerítése a keresztény gyökerekhez, és Vance-t bízták meg a „reakciós forradalom” terjesztésével.

Itt az idő Európa fegyveres erejét megteremteni

Zelenszkij beszéde ezzel szemben az európai bizalmat szorgalmazta. Az ukrán háborús vezető, aki nemzetének puszta túléléséért küzd, nem köntörfalazott. Hangsúlyozta, hogy az Európa és az Egyesült Államok közötti megszokott, megnyugtató kapcsolat a végéhez közeledik, és hogy a kontinensnek alkalmazkodnia kell az értékek közötti eltérések növekedéséhez. 

„Tényleg úgy gondolom, hogy eljött az idő, hogy Európa fegyveres erőit meg kell teremteni. Legyünk őszinték, most már nem zárhatjuk ki, hogy Amerika nemet mond Európának olyan kérdésekben, amelyek veszélyt jelenthetnek rá” 

- hangsúlyozta az ukrán elnök, és hozzátette: itt az ideje, hogy visszavegyék az irányítást.

„Európának megvan minden, amire szüksége van. Ezért csak össze kell fognia, és úgy kell cselekednie, hogy senki ne mondhasson nemet Európának, ne parancsolhasson neki, és ne kezelhesse úgy, mint egy kisemmizett embert” – zárta gondolatait Zelenszkij.

Sokkoló hangvétele miatt Vance beszéde nagyobb figyelmet kapott Münchenben, de Zelenszkij beszéde bátor volt, és merész váltást jelentett a Trumpnak való hízelgéstől elszakadva, abban a reményben, hogy nem hagyja magára Ukrajnát így sem. „Úgy hangzott ez, mintha a szabad világ vezetője mondaná” - mondta Michael McFaul volt amerikai diplomata a Politicónak.

Fotó: X / CNN