A Kreml fenyegető árnyékában Európának a saját lábára kell állnia

A Brüsszelben rendkívüli megbeszéléseket folytató európai vezetők megállapodtak a védelmi kiadások jelentős növeléséről az Ukrajna támogatásának megerősítésére irányuló törekvések közepette, miután Donald Trump leállította az amerikai katonai segélyt és a hírszerzési információk megosztását Ukrajnával. Az Európai Tanács elnöke szerint Orbán Viktor teljesen elszigetelődött.

Emmanuel Macron francia elnök csütörtök este arra figyelmeztetett, hogy „az egyetlen birodalmi hatalom, amelyet ma Európában látok, az Oroszország”. Vlagyimir Putyint imperialistának nevezte a francia elnök, „aki át akarja írni a történelmet”. Korábban az orosz elnök Bonaparte Napóleonhoz hasonlította őt, arra utalva, hogy a fontos ütközeteit elbukta a francia hadvezér – írja a The Guardian.

Macron visszavágott az orosz reakciókra is, amikor Moszkvát Európára nézve egzisztenciális fenyegetésként jellemezte, mondván, hogy a Kremlt nyilvánvalóan felbosszantotta, hogy lelepleződött a játékuk. Macron szerint a Kreml azért reagált úgy az orosz agresszióra figyelmeztető beszédére, amely szerint az nem ismer határokat, mert igaz volt.

Egyetlen magányos moszkovita troll maradt Brüsszelben: Orbán

Az európai összefogást beárnyékolta, hogy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke nem támogatta a Trump oroszbarát tárgyalási álláspontját visszautasító, Ukrajnáról szóló uniós nyilatkozatot. A többi 26 uniós vezető, köztük Orbán szövetségese, Robert Fico szlovák miniszterelnök is „határozottan támogatta” a nyilatkozatot. 

„Ukrajna nélkül nem lehet tárgyalni Ukrajnáról” 

- áll a nyilatkozatban, amely válasz az amerikai elnök azon kísérletére, hogy Európát és Kijevet félreállítva tárgyaljon az oroszokkal.

Az Európai Tanács elnöke, António Costa, aki összehívta a találkozót, azt mondta: „Magyarországnak más stratégiai megközelítése van Ukrajnával kapcsolatban, de ez azt jelenti, hogy elszigetelődött a 27-ek között”. A csúcstalálkozóra érkezve Volodimir Zelenszkij, aki eredetileg videokapcsolaton keresztül vett volna részt, azt mondta: 

„Nagyon hálásak vagyunk, hogy nem vagyunk egyedül.”

Európa sorsfordító pillanat előtt áll

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki az európai védelmi kiadások növelésére vonatkozó 800 milliárd eurós tervet mutatott be a vezetőknek, úgy fogalmazott, hogy ez „vízválasztó pillanat Európa és Ukrajna számára is”. A német politikus újságíróknak azt mondta, hogy ha Trump „az erőn keresztüli békét” akarja, az csak az EU-val és tagállamaival lehetséges, mert az előfeltételeket muszáj teljesíteni. „Számos példa mutatja, hogy mennyire fontos Európa támogatása ahhoz, hogy pozitív végkifejletre jussunk” - mondta, az EU gazdasági és katonai segélyét, valamint az ukrán energiarendszer működésének fenntartásához nyújtott támogatást felhozva példaként.

Zelenszkij kezet fogott a vezetőkkel, és többen megölelték az asztal körül a találkozó elején. Ez szöges ellentétben állt a Washingtonból érkező ellenséges hozzáállással. Az ukrán vezető az EU vezetőihez szólva azt mondta: 

„Az igazi kérdés minden tárgyaláskor az, hogy Oroszország képes-e abbahagyni a háborút”, hiszen növeli a katonai kiadásait, növeli hadseregét és „nem tart szünetet a szankciók leküzdésére tett erőfeszítéseiben”. 

Zelenszkij hétfőn Szaúd-Arábiába tervez látogatást, hogy találkozzon Mohammed bin Szalmán trónörökössel. „Ezt követően a csapatom Szaúd-Arábiában marad, hogy amerikai partnereinkkel együtt dolgozzon. Ukrajna leginkább a békében érdekelt. Ahogy azt az amerikai elnöknek is elmondtuk, konstruktívan dolgozunk a gyors és fenntartható béke érdekében.”

Szuverén Európa nagyobb felelősséggel

Az uniós vezetők nagyrészt támogatják a von der Leyen által a hét elején felvázolt „Európa újrafegyverzésének” tervét, bár a 800 milliárd euró igencsak elméleti jellegű, és a tagállamok döntéseitől függ. „Európának szuverénebbé kell válnia, nagyobb felelősséget kell vállalnia saját védelméért, és jobban fel kell készülnie arra, hogy önállóan tudjon fellépni és kezelni a közvetlen és jövőbeli kihívásokat és fenyegetéseket” - áll a végső következtetésekben. Az EU felgyorsítja a szükséges eszközök és finanszírozás mozgósítását a biztonság fokozása, valamint „általános védelmi felkészültségének megerősítése és stratégiai függőségének csökkentése érdekében.

„Ezért Európának képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát, ahogyan Ukrajnát is olyan helyzetbe kell hoznunk, hogy meg tudja védeni magát, hogy tartós és igazságos békét tudjon szorgalmazni” 

– nyilatkozta a csúcstalálkozóra érkezve von der Leyen. 

A biztonságnak ára van

A Bizottság szerint a terv 800 milliárd euró költségvonzatú, többek között egy 150 milliárd eurós hitelprogramot tartalmaz, amely az uniós költségvetésben fel nem használt forrásokból fedezhető, valamint az uniós költségvetési szabályok nagyobb rugalmasságát, amely 650 milliárd eurónyi új kiadást szabadíthat fel. A tagállamoknak még bele kell egyezniük a 150 milliárd eurós hitelprogramba, míg az nem világos, hogy a kormányok teljes mértékben kihasználnák-e a Bizottság által javasolt 650 milliárd eurós pénzügyi mozgásteret.

A pénz egy részét az uniós országok az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek finanszírozására fordíthatnák. „A legjobb biztonsági garanciát maguk az ukránok jelentik” – jelentette ki Costa, bár uniós diplomaták azt azért elismerik, hogy Európa nem lesz képes betölteni az amerikai katonai segélyek visszavonása miatt keletkező hatalmas űrt.

Minden országra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy növeljék a nemzeti védelmi költségvetést, különösen az EU hét NATO-tagállamára, köztük Spanyolországra és Olaszországra, amelyek a több mint egy évtizede kitűzött 2 százalékos célérték alatt vannak. Belgium új miniszterelnöke, Bart De Wever azt mondta, hogy országa „rendkívül rossz tanuló”, és olyan pofonokat kap, amelyeket megérdemelnek.

Fegyverkezésbe kezdenek a németek, Merz is hadrendbe állt

Németország valószínűsíthető következő koalíciós partnerei, a CDU-CSU és az SPD, szeizmikus váltásként megállapodtak abban, hogy megváltoztatják az ország „adósságfékét”, hogy lehetővé tegyék a védelmi kiadások növelését, ami eurómilliárdokat jelent fegyvergyártásra. Friedrich Merz, Németország leendő kancellárja, a költségvetési sólyomból lett a védelmi kiadások szószólója, a csúcstalálkozó előtt találkozott von der Leyennel és Costával is.

A jelenlegi német kancellár, Olaf Scholz azt mondta, hogy egyre nagyobb konszenzus látszik a német alkotmány módosításával kapcsolatban, amely lehetővé tenné a védelmi kiadások növelését. Scholz tartózkodó választ adott Macron javaslatára, hogy az európai szövetségesek a francia nukleáris ernyő alá vonulhassanak, mondván, Európának nem szabad lemondania az amerikai szerepvállalásról. Merz azonban azt mondta, hogy meg akarja vitatni Párizzsal és Londonnal, hogy a brit és francia nukleáris védelmet ki lehetne-e terjeszteni Németországra.

Fotó: Facebook / EuropeanCommission