Csíksomlyói búcsú: az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseménye

A Csíkszereda mellett található Csíksomlyó a Kárpát-medence legismertebb zarándokhelye: a minden évben megrendezésre kerülő hagyományos pünkösdi búcsú az összmagyarság legfontosabb keresztény ünnepe. A ferences kegytemplomban őrzik a világ egyik legnagyobb méretű kegyszobrát, a csodatévő Mária-szobrot is, amely elé hívek százezrei zarándokolnak el minden évben. 

A települést 1335-ben említik először a források, Sumlov néven. 1352 -ben már biztosan rendelkezett templommal. Az egykori Csíksomlyói gótikus templomot 1442 és 1448 között ferencesek húzták fel a korábbi templom helyére, Hunyadi János marosszentimrei győzelmének emlékére, a Sarlós Boldogasszony tiszteletére. 1530-ban és 1649-ben kápolnát is építettek hozzá. 

1553-ban, 1601-ben, 1661-ben, 1694-ben és 1705-ben is ellenséges hadak dúlták fel. A súlyosan megrongált templomot 1802-ben teljesen le is kellett bontani. A mai kegytemplom 1802 és 1824 között épült barokk stílusban; a belső berendezését 72 évig alakították ki. Madonna-szobra egy 16. századi fafaragóremek, nagyjából 1515 és 1520 között készülhetett. A korabeli szobrok közül ez a legnagyobb. A templom mellett található kolostorban már 1630-ban volt középfokú oktatás. 

A művészetet sem hagyta érintetlenül 

A csíksomlyói ferencrendi szerzetesek a kezdetektől oktatták a nép egyszerű fiát is, először csak alsó fokon, később azonban gimnáziumi szinten is. A Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium első írásos említése 1630-ból származik. 

Az 1661-es tatárdúlás után P. Damokos Kázmér helyreállíttatta a kolostort és a templomot is, majd 1667-ben az iskolát is újraalapította. 1720 és 1784 között a virágkorát élte a csíksomlyói iskolai színjátszás. Az iskolai színjátszás emelte az iskolák színvonalát, de kulturális feladatokat is ellátott. 
A ferencesek 1675-ben nyomdát alapítottak. 1725-ig a csíksomlyói műhely volt az egyetlen erdélyi katolikus nyomda. A magyar szabadságharc ideje alatt, 1849-ben itt nyomtatták a Hadi Lapot és itt készült több hadi kiáltvány is. 

A búcsú története 

Maga a csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa egy körlevélben arra szólította fel a híveket, segítsenek a ferences rendieknek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe pedig megengedte a búcsút. De a székely nép Mária-tisztelete valószínűleg még ennél is régebbre nyúlik vissza. 

A búcsújárás egyik hagyománya az erdélyi katolikusok szerint egy legendás csatával kapcsolható össze, amikor is 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem (aki római katolikus hitben nevelkedett, majd előbb lutheránus, majd református hitre tért, halála előtt pedig az unitárius vallás és a szentháromság -tagadás hívévé vált). 

A fejedelem Csík, Gyergyó és Kászon katolikus lakosságát erőszakkal át akarta téríteni az antitrinitárius unitárius hitre. A legenda szerint 1567 pünkösd szombatján János Zsigmond egy nagy sereg élén megérkezett Csíkba, hogy erőszakkal végrehajtsa az akaratát. A katolikusok István gyergyóalfalvi plébános vezetésével pünkösd szombatján összegyűltek Csíksomlyón. A Tolvajos-tetői ütközet alatt az asszonyok, a gyermekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, Babba Mária, vagyis Szűz Mária segítségét kérték. A hagyomány úgy tartja, sikerült is legyőzni a fejedelem seregét, ezért tartanak minden évben búcsút. 

A néhai Ferenc pápa is járt Csíksomlyón 

A néhai szentatya 2019-ben látogatta meg a leghíresebb magyar zarándokhelyet. 2019. május 31. és június 2. között tett egy hivatalos apostoli látogatást Romániában, amelynek részeként június 1-jén Erdélybe, a csíksomlyói búcsú helyszínére is elment. 

A csíksomlyói Nyeregben tartott szentmisét, amelyen akkor is több mint százezer magyar zarándok vett részt. A mise magyarul, latinul és románul zajlott. A pápai mise történelmi jelentőséggel bírt, mert korábban még soha nem volt olyan, hogy szentatya meglátogatta volna a csíksomlyói búcsú helyszínét. 

Minden évben nagyon sok magyar vesz részt rajta 

2008-tól külön vonatot is indítottak Budapestről Székely Gyors néven, amely elviszi a zarándokokat a búcsúba, 2010-től pedig még egy szerelvényt, a Boldogasszony Zarándokvonatot is hozzáadták a menethez. Tíz évvel ezelőtt, 2015-ben nagyjából 250 ezer anyaországi zarándok vett részt az erdélyi ünnepségen.  

Fotó: Facebook / Rákóczi Szövetség