Propaganda helyett a honvédelemre kell majd a legtöbbet költenie a magyar kormánynak
Az amerikai védelmi miniszter szerint a NATO-tagállamok már kifejezetten közel állnak ahhoz, hogy a jövőben a GDP öt százalékát fordítsák honvédelemre a mostani kettő százalék helyett. A NATO-főtitkára a június végi NATO-csúcsra már egy olyan beruházási tervet fog javasolni, amelyben már az új, ötszázalékos szám szerepel. Ez pontosan azt a „tüdőlövést” jelenti Orbán kormánya számára, amiről decemberben már beszélt a magyar kormányfő.


Az amerikai védelmi miniszter szerint a NATO-tagállamok már kifejezetten közel állnak ahhoz, hogy a jövőben a GDP öt százalékát fordítsák honvédelemre a mostani kettő százalék helyett. A NATO-főtitkára a június végi NATO-csúcsra már egy olyan beruházási tervet fog javasolni, amelyben már az új, ötszázalékos szám szerepel. Ez pontosan azt a „tüdőlövést” jelenti Orbán kormánya számára, amiről decemberben már beszélt a magyar kormányfő.
Ezt a drasztikus vállalást még a tagállamok állam- és kormányfőinek is meg kell majd szavazniuk, aminek a mostani miniszteri találkozó után már nem lehet komoly akadálya. A NATO-tagállamok védelmi miniszterei Brüsszelben gyűltek össze június 4-én és 5-én, hogy előkészítsék a Hágában e hónap végére tervezett NATO-csúcsot.
A mostani miniszteri csúcs arról szólt mindenekelőtt, hogy a NATO tagállamai a jövőben a GDP-jük két százaléka helyett annak öt százalékát költsék haderejükre, amit Donald Trump már a megválasztása pillanatában követelt. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a találkozó szünetében elmondta, hogy elégedett a délelőtti tanácskozással, és üdvözölte a kiadási célokról szóló megbeszéléseket - írja a The Guardian.
A tárcavezető elmondása szerint már nagyon közeli a konszenzus az 5 százalékos védelmi kiadási kötelezettségvállalásról.
Hegseth pontatlanul állította azt, hogy Trump jelölte ki korábban a kétszázalékos célt is, hiszen erről még a Krím félsziget 2014-es orosz annektálása után döntöttek a tagállamok állam- és kormányfői Barack Obama második elnöksége idején.
Franciaországtól Németországon, a balti államokon át az északi országokig, Lengyelországon és Görögországon át Magyarországig, és még sok más országban ott van az elkötelezettség az öt százalékos védelmi kiadásokra. Eljött az ideje, hogy Európa is színre lépjen!” – jegyezte meg az amerikai védelmi tárca vezetője.
Eljött az idő a védelmi képességek fejlesztésére
3,5 százalékot közvetlenül a fegyverzetre és a hadseregre kellene költeni, míg a fennmaradó másfél százalékot infrastruktúrára. A csúcstalálkozót követően Mark Rutte NATO-főtitkár megerősítette Hegseth kijelentéseit: a kétnapos miniszteri találkozón a tagállamok miniszterei megállapodtak, hogy milyen képességekbe kell beruházniuk, hogy fejleszthessék elrettentő és védelmi képességeiket.
A főtitkár megítélése szerint a NATO-tagállamoknak jóval többet kell befektetniük, hogy megmaradjanak a védelmi képességeik, ezért a június végi NATO-csúcsra ötszázalékos kötelezettségvállalás fog javasolni ő is.
Rutte beszámolt arról is, hogy a mostani miniszteri találkozón ukrán kollégájukat is meghallgatták, és megállapodtak abban, hogy amíg a világon vannak atomfegyverek, addig a NATO is egy nukleáris szövetség marad. Mindannyian azt szeretnék, hogy véget érjen az ukrajnai háború, és támogatják Trump célját, hogy véget érjen a vérontás. Végül, de nem utolsósorban Rutte közölte, hogy az Egyesült Államok is vállalja az öt százalékos kötelezettséget a 3,5+1,5 százalékos formulában, jelenleg a GDP 3,4 százalékát fordítják honvédelemre az országban.
Elérkezett a tüdőlövés ideje?
Orbán Viktor tavaly decemberben az év végi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „tüdőn lőné a magyar gazdaságot, ha a GDP öt százalékát kellene fordítani honvédelemre, ahogyan azt a sajtóhírek szerint Donald Trump igényelné a NATO-tagállamoktól”. Az AP hírügynökség a rendkívüli kormányinfón azt kérdezte Orbántól, hogy mi a véleménye a védelmi kiadások 5 százalékra emeléséről. A miniszterelnök válaszában arról beszélt, hogy Magyarország a 2 százalékkal is vért izzadott, ha ezt fel kell emelni, „az már egy fél hadigazdálkodás lenne”.
A Honvédelmi Minisztérium az idei évben 1939,4 milliárd forintból gazdálkodhat. A kormány a legutóbbi költségvetésben hasonló nagyságrendet fordított a védelmi kiadásokra, mint az egy évvel korábbi büdzsében. Ez az, ami drasztikusan változni fog.