Rekordösszeget adna az EU Magyarországnak, Orbán mégsem szavazná meg

Az Európai Bizottság szerdán fogadta el a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó hétéves költségvetés tervezetét. A javaslat az eddigi 1200 milliárd eurónál jóval nagyobb summáról szól, 2000 milliárd euróról, Magyarország is többet kapna. A korábban külön kezelt kohéziós és agrártámogatásokat most egy közös alapba vonták össze, 865 milliárd eurót rendelve mellé.

Az egyes tagállamok támogatási jogosultsága is kiderült: Magyarország számára 37,7 milliárd euró, azaz nagyjából 15 ezer milliárd forint lenne a lehívható összeg. A jelenleg még zajló hétéves költségvetési ciklusban a magyar felzárkóztatási összeg 22 milliárd euró, a mezőgazdasági támogatás pedig 12 milliárd euró volt, ezzel kapcsolatban a tagállamok csak 2022-ben fogadták el a 2023–2027-es időszakra vonatkozó támogatási rendszert, ahol 8,4 milliárd eurót állapítottak meg Magyarországnak - írja az EUrológus. Tehát a záruló ciklusban a lehívható magyar keret valamivel több 34 milliárd euró volt, de pontos elszámolás 2028-ig biztosan nem lesz elérhető.

A 2021–2027-es ciklus tételeit megemeli a koronavírus utáni helyreállítási alap, ahonnan Magyarország 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra vált jogosulttá, és 3,9 milliárd euró hitelt is igényelt a kormány. Azonban a jogállamisági eljárás és a korrupciós kockázatok miatt Magyarország továbbra sem fér hozzá mintegy 18 milliárd euróhoz, miközben tavaly év végén 1 milliárd euró az időmúlás miatt véglegesen elveszett. Emellett a magyar államkasszát terheli a menekültügyi jogszabályokkal kapcsolatos európai bírósági ítélet, amelynek együttes összege már 600 millió euró körül van.

A Magyarországot a következő időszakban megillető 37,7 milliárd euró három részből tevődik össze: nemzeti és regionális partnerség (35 milliárd euró), határigazgatás 500 millió euró és szociális klímaalap (2,2 milliárd euró).

Ez egy hatalmas összeg, a tagállamok közül az egy főre jutó támogatást tekintve csak Görögország jut nagyobb pénzhez. A 13. legnépesebb Magyarország a 8. legtöbb pénzt kapja az EU-ban. Ezt azért kaphatjuk, mert az uniós szabályok a lemaradókat jobban segítik, vagyis azt is jelenti, hogy hazánkban a regionális felzárkóztatás továbbra is igen rosszul áll, a 2004-ben csatlakozott országok sorában az utolsó helyre került Magyarország. Az előző ciklushoz képest több mint 10 százalékkal nagyobb támogatási forráshoz juthat az ország.

Az már más kérdés, hogy az eltelt 7 év magyar inflációja több mint 53 százalék volt, tehát a 10 százalékos növekmény nem kompenzálja a valódi értékromlást. Ezen csak számszerűen javít, hogy több mint 16 százalékot gyengült a forint 2020 óta az euróhoz képest, tehát valamelyest több forintot realizálna a kormány az átváltással, mint az előző ciklus elején, de ez is egy beszédesen gyenge adat a magyar gazdaság helyzetéről.

Orbánnak most is vétózhatnékja van

A következő hétéves költségvetés tervezetét már most is számos bírálat éri. Verejtékes tárgyalások várhatók a tagállami kormányok és az Európai Parlament között. Orbán Viktor szerint a javaslat tárgyalásra sem alkalmas:

„Amíg én miniszterelnök vagyok, a büdös életben nem fogom megszavazni.”

A költségvetés elfogadásához minden tagállam hozzájárulása szükséges, tehát minden kormánynak vétójoga van. Orbánnak azzal is számolni kell, hogy a jogállamisági feltételrendszer a jövőben minden uniós támogatásra vonatkozni fog, a jelenleg még kivételt jelentő mezőgazdasági finanszírozásra is.