Politikai támogatással ér fel az amerikai pénzügyi “védőháló“, argentin a példa

Nincs élő ember az országban, aki tudná, pontosan milyen gazdasági segítséget kap a magyar kormány – nem ingyen – az Egyesült Államoktól, amit az Orbán-kormány üdvözölt washingtoni útja végén. Egy mintázat kirajzolódik, miszerint Donald Trump a küszködő politikai szövetségeseit igyekszik támogatni.

 „Az amerikai elnökkel pénzügyi védőpajzsról szóló megállapodást kötöttem, azt is mondhatjuk, hogy ezzel a megállapodással olyan, szinte korlátlan finanszírozási lehetőségünk van Amerikában, amellyel ki tudunk váltani bármilyen brüsszeli pénzt. (...) Ez megerősít bennünket, és kedvezőbb nemzetközi pénzügyi helyzetet teremt a számunkra

– jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, miután a magyar kormány tagjai tárgyaltak az amerikai kormánnyal Washingtonban.

Azóta nem csak a magyar sajtó – köztük elsőként a Válasz Online –, de a pénzpiacok is találgatják, pontosan mi is lehet ez a bizonyos “védőháló”, illetve mekkora összegről lehet szó.

A legvalószínűbb egy úgynevezett swap-megállapodás, tehát cseremegállapodás, ami azt jelenti, hogy az amerikai kormány adott esetben több milliárd dollárt tart Magyarország rendelkezésére, hogy szükség esetén forintot tudjon dollárra váltani egy egyezményes árfolyamon. Mivel ez nem hagyományos értelemben vett devizakereskedés, ezért több milliárd átváltása sem járna jelentős forintromlással, illetve ennek költsége a hagyományos átváltáshoz képest elenyésző – persze nincs ingyen.

Mire jó ez? – kérdezhetjük, és hát semmi biztatóra.

Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő Citadella Alapjának portfoliomenedzsere arról írt, hogy erre gazdasági sokkok és krízishelyzetekben van szüksége egy országnak, amikor a saját fizetőeszközének az értéke bezuhan, fenntarthatatlanná válna a költségvetés, valamint jelentősebb nemzetközi hitelt kellene törlesztenie dollárban. Orbán Viktor mégis arról beszélt, hogy

„Tehát Magyarországnak nemzetstratégiai jelentőségű nagy gazdasági terveket nem kell feladni azért, mert Brüsszelből még szükségem van két-három évre, hogy minden forintot megszerezzek.„ Hozzátette, hogy „sem elhalasztani, sem átütemezni nem kell” ezeket, „mindent meg tudunk valósítani”.

Az már csak egy további fejtegetés, hogy ez a swap-megállapodás olyan hitelek felvételét vagy lejáratos kifizetését készíti-e elő, ami egyébként a költégvetés rossz állapotáról és gazdasági nehézségekről tanúskodna.

Ez nem az IMF-mumus

Az ellenzék vezető ereje is a félinformációkból igyekezett olvasni, hogy miként értelmezhető ez a megállapodás. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke Orbán Viktor most „Gyurcsány Ferenc IMF hiteléhez” hasonló mentőcsomagot kért az Egyesült Államoktól.

A 2008-ban indult világgazdasági válság soránaz akkori baloldai kormánnyal kötött megállapodás részeként 20 milliárd eurós hitelkeretet biztosított részben az IMF, részben az Európai Bizottság és a Világbank. Ez egy valódi hitel volt, aminek a lehívása esetén (ebből végül közel 9 milliárd eurót hívott le a kormány) komoly költségvetési intézkedésket vártak el. Ezzel szemben a mostani swapnak tűnő megállapodásnak nincs ilyen következménye, nem is lehet. Ezek miatt a kötelezettségek miatt keretezte az IMF-megállapodást rosszanak a Fidesz-KDNP, noha a hitelkeret végül sikerrel stabilizálta a gazdaságot – persze jóléti, szociális programok kárára.

Magyar Péter párhuzama abból adódik, hogy a hitelt akkor is választásokhoz közeledve alkudta ki a baloldali kormány, hogy stabilizálódó helyzetből forduljon rá a választási kampány hajrájára. A swap-megállapodásnak annyiban van értelme, hogy olyan pénzügyi védőhálót jelent, hogy elvileg ne tudjon romlani a választások előtt a gazdaság helyzete, sőt, ezzel a háttérben akár új nemzetközi hiteleket is köthet a kormány, amiből osztogatni is lehetne 2026 tavaszáig – persze a jövőben megfizetve az árát.

Az argentin példa

A Trump-kormány az ősz során egy hasonló pénzügyi mentőövet dobott Argentínának, amely méretét és politikai üzenetét tekintve is kivételnek számít az „America First” korszakban. Washington jóváhagyott egy mintegy 20 milliárd dolláros valuta-csereügyletet az argentin kormánnyal, amelyet a pénzügyi piacok azonnal a frissen megválasztott jobboldali elnök, Javier Milei stabilizációs erőfeszítéseinek támogatásaként értékeltek – írta akkor a The Guardian.

Az időzítés sorsdöntő volt, ugyanis a hatalmon lévő jobboldali populista Milei-kormány gazdasági intézkedései megrángatták az argentin pesót, a gazdaság épp a választások előtt került lejtmenetbe. A konstrukció célja az volt, hogy rövid távon likviditást biztosítson, mérsékelje az argentin peso körüli bizonytalanságot, és időt adjon a Milei-kormánynak a radikális gazdasági programjának végrehajtására. Bár Milei személyét és politikáját bőven lehet vitatni, de az tény, hogy komoly lépéseket tett a költségvetés hosszú távú stabilizálása felé, de a sokkterápia épp a kedvezőtlen hatásait éreztette.

Milei végül meg is nyerte a választást, amiben nemzetközi elemzők nagy jelentőséget tanúsítanak a Trump-kormány időzített stabilizációs beavatkozásának.

Ráadásul a kormányzati szerepvállalás azonban nem merült ki ebben az egyszeri swapban. A republikánus tisztviselők jelezték, hogy az amerikai magánszektor bevonásával is tőkét vinnének Argentinába. Ez az összeg strukturált befektetések, hitelkeretek és garanciák formájában érkezhet, és azt a célt szolgálja, hogy az argentin gazdaság helyreállítását hosszabb távon is életben tartsa. A bejelentés politikai értelmezést is kapott, mivel Milei látványosan közel került Trumphoz, és több kérdésben – dereguláció, adócsökkentés, klímapolitikai szkepszis – ideológiai szövetségesként pozicionálja magát.

Trump nyilatkozatai tovább erősítették a támogatás politikai jellegét. Többször „nagy filozófiának” nevezte Milei programját, és egyértelművé tette, hogy kormánya addig lesz „nagylelkű Argentínával”, amíg a jelenlegi irányvonal marad hatalmon. A kritikusok szerint ez egyfajta precedenst teremt arra, hogy az Egyesült Államok pénzügyi segítségét pártpolitikai szempontokhoz kötik.

Bár a forint épp erős – mármint a korábbi évekhez képest –, de a magyar költségvetés frissen kimutatott elszálló számai azt vetítik előre, hogy jövőre nem lehet féktelen osztogatással ráfordulni a magyar választásokra. Azonban egy ilyen megállapodás javíthatja az Orbán-kormány pozícióját, ha olcsóbban akarna nemzetközi hitelekhez jutni. Ezt erősíti a Szabad Európa egyik információja, miszerint a magyar kormány még idén szeretne egy nagyobb nemzetközi hitelt felvenni, ennek adhat akár hátteret a swap.

A trumpista amerikai és az orbáni politikai érdek itt találkozik: a Trump-kormány kis kockázattal megsegíti a hasonlóan “elitellenes”, “globalizációellenes” és kulturálisan konzervítav jobboldali szövetségeseit, hogy a világpolitika terén töretlen hullámként, egymásra példaként hivatkozva tudják kommunikálni, hogy ők állnak a nyugati államszervezési logikát meghaladó gondolat, változás élén, illetve annak részei.
 

Fotó: MTI