A Meta leállítja a politikai hirdetéseket az EU-ban egy új uniós szabályozás miatt

A Meta, a Facebookot és az Instagramot üzemeltető technológiai óriáscég bejelentette, hogy 2025 októberétől megszünteti a politikai, választási és társadalmi témájú hirdetések megjelenítését az Európai Unió területén. 

A döntés hátterében az Európai Unió új szabályozása, a Transparency and Targeting of Political Advertising (TTPA) áll, amely jelentősen szigorítja a politikai hirdetések átláthatóságát és célzását.

A Meta közleménye szerint a TTPA olyan mértékű jogi bizonytalanságot és kivitelezhetetlen elvárásokat teremt, hogy a vállalat kénytelen volt drasztikus lépésre szánni magát. Mint írták, választás elé kerültek: vagy átalakítják hirdetési rendszerüket egy működésképtelen modellre – amely sem a hirdetőknek, sem a felhasználóknak nem megfelelő –, vagy teljesen megszüntetik ezen hirdetéstípusokat az EU-ban. Végül az utóbbi mellett döntöttek.

„Nem vagyunk egyedül ebben a helyzetben” – hangsúlyozta a cég, utalva arra, hogy más technológiai platformokat is hasonló lépésekre kényszerít a szigorú szabályozás. A Meta szerint az új előírások a verseny és a választási lehetőségek csökkenését eredményezik, hiszen népszerű szolgáltatásokat vesznek el a felhasználóktól és a hirdetőktől.

A döntés kizárólag az Európai Unióra vonatkozik. Más régiókban – például az Egyesült Államokban vagy Ázsiában – továbbra is elérhetők maradnak a Meta politikai hirdetési eszközei, amelyek a vállalat szerint iparági szinten vezető megoldások az átláthatóság és hitelesség terén.

Fontos ugyanakkor, hogy az európai felhasználók továbbra is megoszthatnak politikai tartalmakat a Meta platformjain – például posztok vagy videók formájában –, azonban ezeket nem lehet majd fizetett hirdetésekkel szélesebb közönséghez eljuttatni.

A Meta kiemelte: a személyre szabott hirdetések kulcsszerepet játszanak abban, hogy a társadalmi ügyekkel foglalkozó kampányok hatékonyan elérjék a választókat. Az új uniós szabályozás azonban ezt is ellehetetleníti, így a választók hozzáférése a fontos, közérdekű információkhoz is csorbulhat.

Az ügy komoly vitát indíthat el arról, hogy hol húzódik a határ a választási befolyásolás elleni védelem és a demokratikus nyilvánosság szabad működése között.