Az Európa Tanács darabokra szedné az Orbán-rendszert
Rendkívül alapos jelentés mutatja, már nem csak az egyes ügyekre figyel fel a külvilág, hanem összefüggéseiben látja, hogyan építette le az Orbán-rendszer a demokráciát. Ha a kormány az ET minden felszólításának eleget tenne, lényegében új alkotmányra lenne szükség, annyira eltorzult a rendszer.
Rendkívül alapos jelentés mutatja, már nem csak az egyes ügyekre figyel fel a külvilág, hanem összefüggéseiben látja, hogyan építette le az Orbán-rendszer a demokráciát. Ha a kormány az ET minden felszólításának eleget tenne, lényegében új alkotmányra lenne szükség, annyira eltorzult a rendszer.
Az Európa Tanács új jelentése szerint a magyar kormány az elmúlt évtizedben rendszerszinten építette le a fékeket és ellensúlyokat, gyengítette a bíróságok függetlenségét, a médiapluralizmust, és a korrupció elleni fellépést. A dokumentum nemcsak a politikai retorikát, hanem konkrét intézkedéseket és intézményeket is keményen bírál – és felszólítja Magyarországot, hogy tegyen eleget a nemzetközi szervezetek ajánlásainak.
A jelentés központi megállapítása, hogy
Magyarországon gyakorlatilag megszűntek az intézményi kontrollok, az Alaptörvény, a választási szabályok alakítása és a rendkívüli jogrend állandósítása olyan mértékben növelték a kormányzati hatalmat, hogy a demokratikus alapelvek sérültek. A bíróságoknál a kinevezések politikai befolyás alatt zajlanak, a független bírák ellen retorziókat alkalmaztak.
Korrupció és az elhallgattatás
Az ET szerint a korrupció elleni fellépés gyenge, mert az ügyészség nem működik függetlenül a politikai hatalomtól. Az OLAF által feltárt esetek sem mindig jutnak bíróságig, a közbeszerzések átláthatósága hiányos. Ez a hatalomkoncentráció fenntartásának egyik kulcseleme.
Hogy a kritikus hangok ne terjedhessenek, a médiapiac mintegy 80 százaléka közvetetten vagy közvetlenül kormányzati befolyás alatt áll, amit a KESMA-hoz hasonló konstrukciók biztosítanak. Az állami hirdetések döntően kormánypárti lapokat finanszíroznak, ezzel kiszorítva a kritikus sajtót. Az ET külön kiemeli, hogy a magyar kormány módszeresen alakította át a médiarendszert politikai célokra.
Poloskák és álszuverenitás
A dokumentum keményen bírálja a civil szervezetek elleni fellépést is. A kormányközeli NGO-k bőséges állami forrásokat kapnak, míg a függetleneket stigmatisálják, pénzügyi ellenőrzéseknek vetik alá. Az új Szuverenitásvédelmi Hivatal a kritikus sajtó és a külföldi támogatású szervezetek megbélyegzését szolgálja, rendkívül széles hatáskörrel, érdemi kontroll nélkül.
Orbán Viktor nyilvános kijelentéseit – például amikor „poloskáknak” nevezte a politikai ellenfeleit, illet civileket vagy bírákat, vagy amikor „külön helyre küldené őket a pokolba” – az ET a gyűlöletkeltő politikai retorika példájaként idézi.
Emberi jogok és ítéletek figyelmen kívül hagyása
A jelentés szerint Magyarország szisztematikusan nem hajtja végre a strasbourgi emberi jogi bíróság ítéleteit – az arány 76 százalékos nemteljesítés, a legrosszabb mutató az egész EU-ban. A gyülekezési jogot korlátozó lépések, a Pride betiltása, az LMBTQ-közösséget célzó jogszabályok mind hozzájárulnak az alapvető szabadságok szűkítéséhez.
Az oktatásban és kultúrában a KEKVA-alapítványok révén a kormányzati befolyás hosszú távra be van betonozva. A kuratóriumokban kormánypárti emberek ülnek, így az államtól „formálisan függetlenített” intézmények továbbra is politikai irányítás alatt maradnak.
- Mit várnak el Magyarországtól?
- Hajtsa végre a Velencei Bizottság és a GRECO ajánlásait,
- állítsa helyre a bírói függetlenséget,
- biztosítsa a médiapluralizmust és az állami hirdetések politikamentes elosztását,
- szüntesse meg a Szuverenitásvédelmi Hivatalt,
- garantálja a civil társadalom szabad működését,
- hajtsa végre a strasbourgi ítéleteket.
Fotó: Facebook / Orbán Viktor