Két éve történt a Hamász legnagyobb terrortámadása Izrael ellen

Szimchat Tóra, vagyis a Tóra örömünnepe – erre készült Izrael 2023. október 7-én. Azonban országszerte felzúgott az összes sziréna, álmukból verve fel az embereket, mert a Hamász közel ötezer rakétát indított meg a zsidó állam felé a Gázai övezetből. Ezzel egyidejűleg nagyjából hatezer terrorista tört be az országba, elképesztő öldöklésbe kezdve civilek között – számos katonát is megölve.

A Hamász által kilőtt ötezer rakéta az „Al-Aksza áradásra” keresztelt terrortámadás kezdete volt, ezzel utalva az iszlám harmadik legszentebb jeruzsálemi helyszínére. A támadás mértéke és brutalitása az egész világot sokkolta. Izrael híres légvédelmi rendszere, a Vaskupola ugyan azonnal működésbe lépett, de az egymás után érkező rakéták hamarosan túlterhelték a rendszert. Nem sokkal a rakétaeső után a Hamász buldózereken érkező és robbanóanyagokkal felszerelt terroristái megtámadták a Gázai övezettel határos vidéket.

A motorkerékpárokon vagy kisteherautókon érkező terroristák átvágták a kerítést, és nagyjából fél óra alatt mindenhova eljutottak, eközben pedig a tenger és a levegő felől is támadták a zsidó államot, illetve földalatti alagutakon is. Közel két óra leforgása alatt laktanyákat, támaszpontokat, kibucokat és több települést is megtámadtak.

Rátámadtak a Nova fesztiválon bulizó fiatalokra is

A Hamász terroristái lerohanták a SuperNova Sukkot Gathering nevű fesztiválon bulizó fiatalokat is, akik a Re’im kibuc közelében szórakoztak. Reggel hat óra harminc perckor rakétákat és siklóernyőket vettek észre az égen, majd megérkeztek a terroristák, akik válogatás nélkül elkezdték mészárolni az embereket. A fiatalok megpróbáltak elmenekülni, sokan közülük a közeli óvóhelyen, a bokrokban vagy a gyümölcsösben kerestek menedéket, de a terroristák a legtöbbjüket megtalálták és meggyilkolták. A Nova fesztiválon végrehajtott mészárlás a zsidó állam történetének legsúlyosabb terrortámadása volt.

Az izraeli hatóságok szerint 364 főt gyilkoltak meg a fesztivál helyszínén.

A kiérkező mentősök és katasztrófaelhárítók mérhetetlen pusztításról számoltak be, de ez látszik a helyben készült fotókon és videókon is. Véráztatta, összeégetett és megcsonkított holtestek feküdtek mindenütt. A terroristák nem csak meggyilkolták, de tömegével meg is erőszakolták a nőket: az általuk elkövetett bűnök ide kattintva láthatók részleteiben.

Összesen 1139 embert mészároltak le, 250-et pedig magukkal vittek a Gázai övezet ismeretlen alagútjaiba túsznak.

Izrael válasza a támadásra

A Hamász támadása váratlanul és felkészületlenül érte az izraeli hatóságokat. Joáv Galant védelmi miniszter széleskörű tartalékos mozgósítást rendelt el, és rendkívüli helyzetet hirdetett a Gázai övezet határtól számított 80 kilométeres körzetben. A támadás kezdete után egy órával a hadsereg szóvivője felszólította a déli és középső területek lakóit, hogy maradjanak védett helyek közelében, a Gázai övezet környékén pedig egyáltalán ne hagyják el a védett helyeket. A támadás kezdete után két órával az IDF megindította a támadást a Gázai övezet ellen.

Három napig, október 10-ig tartott, míg az izraeli erők teljesen felszámolták a zsidó állam területére betört terroristaegységeket. Joáv Galant október 9-én elrendelte a Gázai övezet teljes zárlatát. Úgy fogalmazott:

„Nem lesz áram, sem élelem, sem víz, sem üzemanyag, mindent elzárunk. Emberállatok ellen harcolunk, és ennek megfelelően cselekszünk”.

Ezek a kijelentések két év távlatából különösen súlyosak, ha a Gázai övezetben a terroristák között rekeszt palesztin civilek nézőpontjából közelítünk.

Október 13-án az IDF felszólította a palesztin lakosságot, hogy hagyják el az övezet északi részét. A palesztin civilek azonban nem nagyon tudtak hova menni, az övezettel szomszédos ország ugyanis Izrael mellett: Egyiptom, amellyel a Rafah határátkelő köti össze.

Ez az egyetlen nem izraeli határátkelő, ám Egyiptom is szigorú határzárral védi a saját területét. Nyugaton a Földközi-tenger határolja, de Izrael haditengerészete szigorú ellenőrzése alatt tartja ezt a szakaszt. Egyiptomba pedig csak nagyon szigorú ellenőrzés mellett lehet átmenni a Gázai övezetből; az izraeli hadművelet kezdetekor csak a sérülteknek, a kettős állampolgároknak, a fiataloknak és az időseknek engedélyezték ezt. Így a zsidó állam hiába szólította fel menekvésre a palesztin civileket, nem volt hova menniük.

2023. október 27-én, több hétnyi bombázás és tüzérségi előkészítés után az izraeli szárazföldi haderők behatoltak a Gázai övezetbe. Az izraeli támadás célja a Hamász elpusztítása és a Gázai övezet elfoglalása volt – ez a háború tart mind a mai napig.

Az IDF azóta a polgári infrastruktúra nagyrészét elpusztította: lebombázták a lakóházakat, a közműveket, a villamoshálózatot, a kórházakat, az iskolákat és a mecseteket. A Gázai övezetbe behatoló izraeli szárazföldi egységek először az övezet északi részének településeit, elsősorban Gáza városát támadták. A Hamász azonban végeláthatatlan alagútrendszert épített ki a föld alatt, így a küzdelem egyre inkább elkeseredett szélmalomharcnak tűnik, rengeteg áldozattal.

Minden tűzszüneti kísérlet kudarcba fulladt

Katar hosszas közbenjárása után először 2023. november 24-én, helyi idő szerint reggel hét órakor lépett életbe egy rövid tűzszünet, melynek keretében a Hamász szabadon engedte az általuk október hetedikén foglyul ejtettek egy részét, cserébe izraeli börtönökben fogva tartott terroristákért. Az eredetileg négy naposra tervezett tűzszünetet meghosszabbították, végül december elsején ért véget, a harcok pedig újra fellángoltak.

2024. április 10-én az IDF végzett Iszmáíl Hanije Hamász-vezető három fiával és négy unokájával, aki ezután úgy nyilatkozott: „a fiaim vére nem drágább, mint a népünk vére”, megerősítve, hogy Izrael pozíciója ezzel nem lett erősebb. 2024. június nyolcadikán az IDF katonái sikeresen kiszabadítottak négy elhurcolt foglyot, július 31-én pedig a fiai után végeztek Hanijével is. 2024. október 16-án sikeresen likvidálták Jahja esz-Szinvárt is, aki Hanije után került a Hamász vezetői pozíciójába.

2025. január 19-én újabb ideiglenes tűzszünet lépett életbe, amelynek során több túsz hazaérhetett palesztin terroristákért cserébe. A három szakaszból álló fegyverszüneti megállapodás egy korábbi, 2024-ben bemutatott, az ENSZ által is támogatott amerikai terven alapult, amelynek célja a háború végleges lezárása, a Gázai övezet helyreállítása, státuszának rendezése az izraeli-palesztin békefolyamat újraindításával. A tűzszüneti megállapodás egyiptomi, katari és amerikai közvetítéssel jött létre, amelyre az Egyesült Államok vállalt garanciát. A béke 2025. március 18-ig tartott, amikor a zsidó állam ismét kiterjedt légi- és tüzérségi támadást indított a Gázai övezet ellen.

2025. augusztusának a közepén az izraeli hadsereg Gideon szekerei II. néven hadműveletet indított Gázaváros és a Gázai övezet északi része elfoglalására, azzal a céllal, hogy a palesztin lakosságot a déli részbe kényszerítse. 

Fellángolt a zsidóellenesség, de a palesztin szolidaritás is

Az október 7-én történtek és az arra adott izraeli válasz azonnal felfűtötte a zsidó- és Izrael-ellenes hangulatot a környező országokban. A háború gyakorlatilag az első pillanattól kezdve nemzetközivé vált; október nyolcadikán a libanoni siíta terrorszervezet, a Hezbollah szintén támadni kezdte Izraelt, és így tett az iraki Iszlám Ellenállás, valamint a szíriai palesztin fegyveresek, sőt, a jemeni hútik is.

Izrael és Szaúd-Arábia között már épp nyélbe üttetett volna egy történelminek számító megállapodás az Egyesült Államok segítségével: a szaúdiak ugyanis készek voltak szövetségre lépni a zsidó állammal, ami jelentősen megerősítette volna a pozíciójukat a Közel-Keleten, ám ennek most (legalább ideiglenesen) lőttek. Szaúd-Arábia ugyanis új feltételt szabott, ez pedig az önálló palesztin állam létrehozása, amibe Izrael nem hajlandó belemenni.

A 250 elrabolt túszból 48-at tartanak még fogva a terroristák. Benjamin Netanjahu kormányzása komoly feszültséget generált az országon belül is, a túszok családtagjai rendszeresen követelik, hogy vessen véget a háborúnak annak érdekében, hogy visszakapják a szeretteiket. Izrael vezető politikusának a mai napon is magyarázkodnia kellett, mert egy Ben Shapiro amerikai politikai kommentátornak adott interjújában tévesen nevezte meg a túszok számát.

Eközben a palesztin civilek melletti szolidaritási tiltakozások is megjelentek világszerte. Izrael állam kormányának a kritizálása nem antiszemitizmus – hanem emberi jogi minimum. Ennek ellenére sok jogszerű tüntetést antiszemitának bélyegeztek meg. Nem lehet persze nem megemlíteni: sok szélsőjobboldali szervezet is a konfliktust használja ideológiája terjesztésére.

A világ vezetői is megemlékeztek a mészárlásról

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott, soha nem feledjük az áldozatokat, és reményét fejezte ki a béke elérkezésével kapcsolatban is. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a „történelem egyik legsötétebb bűncselekményének” nevezte az október 7-i mészárlást. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök arról beszélt, Svédországban zéró tolerancia van érvényben az antiszemitizmussal szemben.