Lázár János és Nagy Márton is aláírta a hiányos minisztériumi költségvetést

A kormányzati munka átvételekor kapott dokumentumok áttekintése után a Tisza-kormány arra jutott, hogy a Lázár János-féle Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) idei költségvetésében 286 milliárd forintnyi kiadásnak nincs meg a fedezete. 
Három „lyukas tételt” azonosítottak: az autópálya-hálózat fenntartásáért fizetett ún. rendelkezésre állási díjból 175,6 milliárd, a Belgrád-Budapest vasútvonal hazai szakaszának építési költségeiből 87,7 milliárd forint hiányzik, az iváncsai akkugyár iparvágányának kialakítását pedig egész egyszerűen kifelejtették a Lázár-tárca költségvetéséből, ennek tervezett költsége 22,3 milliárd forint. (a sztrádapénz a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó koncessziós társaságnál landol) 
 

Titkos kormányhatározattal takaróztak 
 

Az Állami Számvevőszék a 2026-os költségvetés megalapozottságát is vizsgálta, a számvevők ilyenkor bázisalapon járnak el, vagyis az előző évi számokból indulnak ki. A sztrádapénz esetében azt látták, hogy a rendelkezésre állási díj egy év alatt 370 milliárdról 210 milliárdra csökken, amire magyarázatot kértek az ÉKM-től. A minisztérium részletes, szakmailag alátámasztott indoklással nem állt elő, arról viszont fontosnak érezte tájékoztatni az ÁSZ-t, hogy a 2026-os sztrádapénz tervezése során igazodniuk kellett egy titkos kormányhatározathoz, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) iránymutatásához. Vagyis a felelősséget a Nagy Márton vezette NGM-re tolták. 
 

Az ÁSZ ezután az NGM-nél érdeklődött, ahonnan a számvevők változatos magyarázatokat kaptak a sztrádapénz csökkentésére, ugyanakkor a titkos kormányhatározatot, valamint a Mészáros-Szíjj-féle koncessziós társasággal kötött szerződést az NGM nem volt hajlandó kiadni. 

A Számvevőszék tehát a két minisztériumtól nem kapott elegendő adatot ahhoz, hogy saját ellenőrző számítást végezzen a 2026-os sztrádapénz megalapozottságáról. Az ÁSZ ezért kénytelen volt elhinni azt, amit a kormányzat bemondott. A számvevők tájékoztatták a parlamentet arról, hogy a sztrádapénz tervezete nem megalapozott, de ez a Fidesz-KDNP szavazógépként működő képviselőit nem hatotta meg. 
 

Csendben bonyolított hiteltárgyalás a kínaiakkal   
 

Méretes eltérést láttak a számvevők a Belgrád-Budapest vasútvonal magyarországi szakaszának építési költségeiben is. Itt a kiadások 200 milliárdról 44,5 milliárd forintra „apadtak” 2025-ről 2026-ra. A Lázár-minisztérium ebben az esetben is hárított, és az NGM-re mutogatott. A Nemzetgazdasági Minisztérium a költségek radikális csökkentését azzal magyarázta, hogy a „látványberuházást” finanszírozó kínai bankkal előrehaladott hiteltárgyalások folynak, amelyek kimenetele „érdemi befolyással van a finanszírozás módjára, metódusára, a fizetések ütemére”. Az nem világos, hogy a magyar fél az eredeti hitelszerződés újratárgyalásáról egyezkedett-e a kínaiakkal vagy egy újabb, kiegészítő hitel felvételéről.   
Mivel a Budapest–Belgrád hitelszerződése nem nyilvános, nem tudni, hogy sikerült-e bármiben is megállapodni, de abból, hogy a projekthez további 87,7 milliárd forintnyi állami pénz szükséges, az következik, hogy a tárgyalások nem vezettek eredményre. 
 

A két „számzsonglőr", Lázár János és Nagy Márton felelőssége 
 

A Telex logikus módon megkérdezte az Állami Számvevőszéket arról, hogy az Orbán-kormány megtéveszthette-e az ÁSZ-t. 
 

A Számvevőszék az alábbiakat válaszolta: 
 

„Tekintettel alkotmányos szerepére, az ÁSZ-nak nincs jogköre megítélni a közreműködésre felkért és ellenőrzött szervezetek vezetőinek tudattartalmát. (…) Az ÁSZ az adatokat, dokumentumokat szolgáltató minisztériumok mindegyikétől sztenderd eljárásként Teljességi és Hitelességi Nyilatkozatot kér be, amit a beküldő minisztériumi vezető aláírásával ellát, és amelyben nyilatkozik büntetőjogi felelőssége tudatában, hogy a megküldött adatok, dokumentumok teljes körűek, hitelesek, hiánytalanok és hatályosak. (…) Az adatokat szolgáltató minisztériumok mindegyike megküldte a Teljességi és Hitelességi Nyilatkozatot a Számvevőszékhez. Végső aktusként pedig az érintett fejezetet irányító első számú vezető- aki jelen esetben az építési és közlekedési miniszter- és az államháztartásért felelős miniszter együttesen, kézjegyükkel hagyták jóvá a fejezeti kötetet.”
 

Az ÁSZ által említett Teljességi és Hitelességi Nyilatkozatot az ÉKM képviseletében Juhász Tünde akkori közigazgatási államtitkár, az NGM-ében pedig egy akkori helyettes államtitkár írta alá, őt a Telex cikke nem nevesíti. 

Címlapkép: Állami Számvevőszék