„Budapest is a miénk lesz” – írta Putyin propagandistája október huszonharmadika után

Fenyegető hangvételű írást közölt pénteken Viktoria Nyikiforova, a RIA Novosztyi egyik propagandistája. A cikk címe – „Budapest a miénk: a Nyugat megosztottsága nem ad Ukrajnának semmilyen esélyt” – provokatív hangnemet üt meg, hiszen egy NATO- és EU-tagállam fővárosát említi Oroszország „sajátjaként”, ráadásul közvetlenül október 23-a, az 1956-os magyar forradalom évfordulója után.

Nyikiforova a RIA Novosztyi egyik állandó szerzője, akit több nyugati ország szankciókkal sújtott, mivel tevékenysége aláássa Ukrajna szuverenitását és biztonságát. A szerző írása az orosz propagandagépezet klasszikus elemeit vonultatja fel, vegyítve geopolitikai fenyegetéssel és egy, a Nyugat gyengeségét hangsúlyozó narratívával.

A szerző az amerikai politika kiszámíthatatlanságát állítja középpontba. Cikkében Donald Trump külpolitikai stílusát „érzelmi hintának” nevezi, amely szerinte a partnereket pánik és remény között tartja. Nyikiforova úgy véli, az Egyesült Államokat „két oligarchikus klán harca” osztja meg: az egyik a globalizmus és a zöldenergia, a másik az izolacionizmus és a hagyományos értékek híve.

Az írás szerint Európában hasonló patthelyzet alakult ki, ahol a döntések bénultságot tükröznek, miközben az orosz–ukrán háború elhúzódása „fény, víz és fűtés nélküli telet” ígér Ukrajnának. A szerző nyíltan kijelenti, hogy „az egyszerű ukránokat mindenki lesz*rja, kivéve Moszkvát”, ezzel is erősítve az orosz „védelmező” narratívát.

A cikk legprovokatívabb állÍítása a következő:

„Moszkva stratégiájának változatlansága garancia arra, hogy Budapest is a miénk lesz.”

Bár Nyikiforova nem fejti ki, pontosan mit ért e kijelentés alatt, több értelmezés is felmerülhet:

• Diplomáciai értelemben: Budapest lehet a béketárgyalások helyszíne, ahol Oroszország diktálhatja feltételeit.

• Geopolitikai értelemben: Magyarország teljesen az orosz befolyási övezetbe kerülhet, mint „baráti”, de alárendelt partner.

• Propaganda értelemben: a magyar kormány politikáját Moszkva már most a saját érdekeivel összhangban állónak tekinti.

A „тоже” („is”) szó használata arra utal, hogy a szerző Budapestet egy terjeszkedő, imperialista logika részeként említi – mintha az orosz befolyás újabb meghódított célpontja lenne.

A cikk időzítése különösen cinikus: éppen az ’56-os forradalom évfordulója után jelent meg.