500 százalékos vámot tervez Trump, a magyar mentesség még mindig kérdéses

Az OFAC szankciómentesség listáján Magyarország még nem szerepel, miközben az USA-ban 500 százalékos vámokról szóló törvényjavaslat kerül a végszavazás közelébe. A MOL továbbra is közvetítőkön keresztül vásárol orosz olajat, de bizonytalan, hogy Washington meddig tűri ezt a kiskaput.

Az amerikai pénzügyminisztérium alá tartozó OFAC november 14-én kiadta a mentességet tartalmazó határozatot az orosz Rosznyeftet és a Lukoilt érintő szankciók alól. Magyarország nincs a listán és ma életbe lépnek a szankciók. Bár a MOL nem közvetlenül a szankcionált orosz vállalatoktól vásárol, a közvetítő cégeken keresztüli beszerzés továbbra is orosz eredetű olajat juttat a magyar rendszerbe. Az üzleti konstrukció eddig lehetővé tette az orosz olajtól való függés fenntartását, ám kérdésessé vált, hogy az amerikai hatóságok ezt mennyire tekintik a szankciók kijátszásának. Ha Washington szigorúbb értelmezést alkalmaz, a jelenlegi modell gyorsan fenntarthatatlanná válhat.

A bizonytalanságot fokozza, hogy Donald Trump elnök bejelentette: aláírja az orosz szankciókról szóló új törvényjavaslatot, amely drasztikus lépésként 500 százalékos vámot vetne ki minden orosz eredetű árura, valamint azokra az országokra is, amelyek továbbra is orosz kőolajat vagy uránt vásárolnak. A jogszabály célja, hogy „pörölycsapást” mérjen az orosz gazdaságra, és jelentősen csökkentse Moszkva háborús bevételeit. Ebben a környezetben különösen érzékeny kérdés, hogy a magyar olajbeszerzési gyakorlat összeegyeztethető-e az amerikai szankciós szigorodással.

A következő hetek döntik el, hogy a Washington által alkalmazott ellenőrzés mennyire lesz szigorú, és Magyarország számíthat-e további figyelmeztetésekre vagy retorziókra. Ha az amerikai hatóságok a közvetítők használatát is problémásnak ítélik, a magyar ellátási lánc jelentős nyomás alá kerülhet, és új beszerzési utak keresése válhat szükségessé.

További érdekesség a szituációban, hogy a magyar kormány novemberi washingtoni látogatása kapcsán azt kommunikálja, hogy visszavonásig érvényes mentességét kap az ország a szankciók alól, viszont a közleményben Magyarország nem jelenik meg. Egy kommunikációs ellentét is kirajzolódott az elmúlt hetekben, mivel az USA részéről konzisztensen egy éves időtartalmat erősítenek meg, amit magyar fél folyamatosan cáfol.