Magyar Péter Berlinben: Ébredj, Európa! Térj vissza az emberekhez!

Európa vezetői túl sokáig halogatták a fontos döntéseket, miközben a kontinens biztonsága és versenyképessége egyre nagyobb veszélybe került – erről is beszélt Magyar Péter hétfő este Berlinben. A miniszterelnök szerint Európának meg kell erősítenie saját védelmi képességeit, csökkentenie kell energiafüggőségét, és vissza kell szereznie az emberek bizalmát. Bejelentette azt is, hogy a kormány még az idén jogi megoldást keresne a Magyarországra kiszabott napi egymillió eurós uniós bírság ügyében.

A berlini fal leomlásának 37. évfordulóján, a Brandenburgi kapu szomszédságában mondott beszédet Magyar Péter miniszterelnök. A magyar kormányfőt a Konrad Adenauer Alapítvány hívta meg a 17. State of Europe (Európa helyzete) rendezvényre, amelyet az Allianz Forumban tartottak. Magyar németül beszélt Európa jövőjéről, a kontinens előtt álló kihívásokról és a magyarországi politikai változásról. Berlini látogatása kedden folytatódik, amikor Friedrich Merz német kancellárral és kormányának több tagjával tárgyal.

A miniszterelnök a történelmi évfordulóból kiindulva Magyarország szerepét idézte fel a német újraegyesítésben. Emlékeztetett az 1989-es páneurópai piknikre, amikor keletnémetek százai jutottak át Ausztriába, valamint a szeptember 11-i magyar határnyitásra. Helmut Kohl egykori német kancellár szavait is felidézte, aki szerint Magyarország ütötte ki az első téglát a berlini falból. Magyar Péter az 1956-os forradalom jelentőségét is hangsúlyozta. Saját élményeiről szólva elmondta, hogy 2002-ben Erasmus-ösztöndíjasként Hamburgban tanulhatott. Szerinte az európai szabadság és a határok átjárhatósága olyan örökség, amelynek megőrzéséért a mai politikai vezetők felelnek.

Az európai elit bírálatától a magyar kormányváltásig

„Ma egy újabb történelmi fordulópont kellős közepén állunk itt, akár akarjuk, akár nem” – jelentette ki Magyar Péter. Úgy látja, a második világháború óta aligha volt ennyire veszélyes és összetett a nemzetközi helyzet. Európát egyszerre sújtja a nagyhatalmi versengés, a háborúk, a technológiai függőség és a gazdasági problémák súlyosbodása. A migráció körüli, hosszú ideje megoldatlan viták pedig tovább gyengítették az országok közötti bizalmat.

A miniszterelnök szerint az európai politikai vezetés túl sokáig elégedett meg a problémák felismerésével, miközben a megoldásukhoz szükséges lépések elmaradtak. „Európa vezetői sokáig úgy viselkedtek, mintha a figyelmeztetések önmagukban már a megoldás részét jelentenék. Kiváló jelentések születtek, a szükséges döntések pedig rendre elmaradtak” – fogalmazott.

Magyar három politikai magatartást különböztetett meg. Az első a régi politikai elit működése, amely szerinte elveszítette kapcsolatát az állampolgárokkal. A második a hamis rendszerellenesség, amely az elégedetlenségre és a félelemre épít. Az ilyen politikai erők gyakran új ellenségeket keresnek, és közösségeket fordítanak egymás ellen. Arra is figyelmeztetett, hogy egyes, magukat hazafinak nevező szélsőséges mozgalmak valójában Európa megosztásában érdekelt külső hatalmak céljait szolgálják.

Harmadik lehetőségként a demokratikus rendszerkritikát nevezte meg. Szerinte ez a társadalom széles többségére támaszkodik, és azokat is bevonja a döntésekbe, akiknek korábban nem volt beleszólásuk a politikába. A magyarországi változást ennek példájaként mutatta be.

„Sokan ezt populizmusnak hívják. Pedig meghallgatni az embereket, velük együtt küzdeni és kormányozni nem populizmus, hanem visszatérni a politika lényegéhez, a szolgálathoz” – mondta a magyar kormányfő.

Felidézte, hogy 2024 februárjában szakított azzal a politikai rendszerrel, amelyhez korábban évekig közel állt. Az ezt követő országjárásai során saját elmondása szerint több mint százezer emberrel fogott kezet, pártja és önkéntesei pedig milliókkal beszélgettek. A Tisza az április 12-i választáson 141 parlamenti mandátumot szerzett, véget vetve Orbán Viktor tizenhat éves kormányzásának.

Magyar Péter szerint a választási sikerhez vezető út legalább olyan fontos, mint maga az eredmény. A kampány során sokan nem hangzatos ígéreteket vártak, hanem működő iskolákat, kórházakat és közlekedést. Az emberek mindennapi gondjainak megoldását tartja a politika legfontosabb feladatának.

Uniós milliárdok és az energiaválság tanulságai

A kormányfő a hivatalba lépése utáni időszakot is felidézte. Elmondta, hogy elsőként a korrupciós és jogállamisági problémák miatt visszatartott uniós támogatások ügyében kellett lépniük. Állítása szerint néhány hét alatt sikerült megnyitni az utat a Magyarországnak járó 16,4 milliárd euró előtt.

Ezután a nyári paksi energiaválságról beszélt. A rendkívüli hőség és a Duna alacsony vízállása miatt az atomerőműben több turbinát le kellett állítani. Egy ponton már csak egyetlen működő turbina választotta el az erőművet a teljes leállástól. A kormány beavatkozásával, két bárka felhasználásával és a folyómederbe épített, nagy mennyiségű kőből kialakított fenékküszöbbel sikerült biztosítani a szükséges vízszintet. „Európa közepén, a huszonegyedik században centiméterekért kellett küzdenünk, hogy biztosítani tudjuk az áramellátást” – érzékeltette a helyzet súlyosságát.

Magyar szerint a történtek megmutatták, mennyire sérülékeny Európa energiaellátása. A klímaváltozás, az aszályok és az egyre szélsőségesebb időjárás miatt a vízgazdálkodást is stratégiai kérdésként kell kezelni. Közös európai fellépést sürgetett a vízkészletek megőrzése és a csapadék helyben tartása érdekében.

A versenyképességről szólva Mario Draghi korábbi európai központi banki elnök megállapításaira is utalt. Szerinte Európa pontosan ismeri gazdasági problémáit, a szükséges változtatásokat mégis rendszeresen elhalasztja. A kontinens egyre inkább lemarad a technológiai fejlődésben és a termelékenységben, miközben erősen függ a külföldi energiától és alapanyagoktól. Példaként a német autóipart és annak magyarországi kapcsolatait említette, amelyek nehézségeit mindkét ország családjai megérzik.

A megoldást az olcsóbb és biztonságosabb energiaellátásban, az európai ipar fejlesztésében, a bürokrácia csökkentésében és a munkaerő képzésében látja. Úgy véli, az energiafüggetlenség megteremtése hosszú folyamat lesz, de a döntések nem várhatnak tovább.

„A nagy beszédek és az ideológiai viták ideje lejárt. Cselekednünk kell” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a gazdasági megújulás nem járhat az európai szociális és környezetvédelmi eredmények feladásával. A klímavédelem mellett az emberek megélhetését és a vállalkozások versenyképességét is meg kell őrizni.Szerinte az energetikai átállás során nem várható el minden országtól és társadalmi csoporttól ugyanakkora teher vállalása.

Erősebb Európát akar, de megőrizné a nemzetek önállóságát

Magyar Péter az európai együttműködés és a nemzeti önállóság kapcsolatáról is beszélt. „Hazafi vagyok és elkötelezett európai, és hiszem, hogy e két meggyőződés együtt teszi erősebbé Magyarországot” – jelentette ki. Szerinte azokban a kérdésekben kell közösen dönteni, amelyekben az együttműködés eredményesebb. A helyi ügyeket viszont azoknak kell intézniük, akik a legjobban ismerik az érintett közösségeket. Példaként az aszállyal küzdő alföldi gazdákat említette, akiknek a problémáit szerinte nem lehet egy brüsszeli íróasztal mellől megfelelően megoldani.

Külön kitért a határon túli magyar közösségek helyzetére. Hangsúlyozta, hogy ezek az emberek nem költöztek külföldre, hanem a határok változtak meg körülöttük. A kárpátaljai magyarok számára az ukrajnai háború is mindennapos fenyegetést jelent. Magyar ezért fontosnak nevezte a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásának, valamint nyelvi és kulturális jogainak uniós védelmét.


Támogatta a nyugat-balkáni országok európai uniós csatlakozását is. Szerinte a régóta várakozó tagjelöltekkel szemben hiteles és következetes bővítési politikára van szükség. A felvételük nemcsak az érintett országok, hanem az egész unió gazdasági és biztonsági érdeke.

A miniszterelnök az európai védelem megerősítését ugyancsak sürgette. Úgy fogalmazott, hogy Európának jelenleg nincs elegendő politikai, gazdasági és katonai ereje a világbéke megőrzéséhez. Szerinte a NATO-val és a szövetségesekkel együttműködve valódi védelmi képességeket kell kiépíteni. Ezzel párhuzamosan a kontinensnek saját technológiai eszközeit és kulcsfontosságú alkatrészeit is képesnek kell lennie előállítani. Az európai mezőgazdaság és élelmiszeripar védelmét szintén a szuverenitás feltételének nevezte.

Még idén megoldást keresnének a napi egymillió eurós bírságra

A beszéd egyik legkonkrétabb vállalása a migrációhoz és az uniós bírsághoz kapcsolódott. Magyar Péter azt gondolja, az illegális migráció megítélése az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott Európában. Úgy látja, a tagállamok többsége ma már több olyan szempontot is elfogad, amelyet Magyarország korábban képviselt. Hangsúlyozta, hogy minden tagállamnak joga van saját migrációs politikájának kialakításához, de döntéseinek következményeit nem háríthatja más országokra. Szerinte hatékony rendszert kell létrehozni azok visszaküldésére, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre, és nincs jogszerű tartózkodási engedélyük. Ehhez az uniós szabályozás felülvizsgálatát is szükségesnek tartja.

Magyarországra az Európai Unió Bírósága 2024-ben napi egymillió eurós kényszerítő bírságot szabott ki egy korábbi menekültügyi ítélet végrehajtásának elmulasztása miatt. A miniszterelnök szerint a jelenlegi helyzetet rendezni kell.

„Ezt magyar miniszterelnökként nem tudom elfogadni. Amíg én vezetem Magyarország kormányát, addig a hazám és Európa külső határait meg fogjuk védeni” – jelentette ki. Elmondta, hogy munkatársaival és az Európai Bizottsággal azon dolgoznak, hogy még az év vége előtt jogi megoldást találjanak. A cél az, hogy Magyarországnak ne kelljen tovább fizetnie a napi egymillió eurós bírságot, miközben a déli határ védelme sem gyengül.

Beszéde végén Magyar Péter ismét az emberek meghallgatásának fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, a magyar falvak konyhaasztalainál többet tanult az ország és Európa problémáiról, mint bármelyik konferencián. Arra kérte az európai politikusokat, hogy újabb nyilatkozatok megfogalmazása előtt hallgassák meg azokat, akiknek a nevében döntéseket hoznak.

„A berlini fal története azt mutatja, hogy az emberek össze tudnak fogni akkor is, amikor a változás elképzelhetetlennek tűnik. A magyarok idén tavasszal ismét bebizonyították, hogy a közös akarat képes történelmet formálni” – fogalmazott. Beszédét ezzel a felszólítással zárta: „Ébredj, Európa! Térj vissza az emberekhez!”

A teljes beszédet itt lehet megtekinteni:

Fotó: Magyar Péter / YouTube