Szijjártó Péter utasítása miatt nem derülhet ki, hogy mi volt Orbán Gáspár szerepe a csádi misszió előkészítésében

Az első fokon eljáró bíróság szerint a külügyminiszter „véleménye”, miszerint a csádi missziót előkészítő szerződések kiadása külügyi érdekeket sértene elnagyolt és bizonyítékokkal nem alátámasztott. A másodfokon eljáró bíróság szerint viszont ennek a „véleménynek” nem lehet vizsgálni a tartalmát, csak az számít, hogy formailag jól lett csatolva.

Nem ismerhetőek meg azok a szerződések, amelyek a Külügyminisztérium alatt működő Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. kötött a tervezett csádi katonai misszió előkészítéséhez, illetve az ügynökség csádi kirendeltségének megnyitásához és fenntartásához kapcsolódóan – számolt be róla a 444.

A portál 2024 közepén fordult a minisztériumhoz egy közérdekű adatigényléssel, majd pedig, mivel visszautasították, a bírósághoz. Az adatigénylést a Honvédelmi Minisztérium is visszautasította, de ott nem mentek perre. 

A bíróság végül 2025 május végén arra kötelezte a Hungary Helps Zrt.-t, hogy adja ki a kért szerződéseket és dokumentumokat. A Hungary Helps azonban azzal érvelt a bíróság előtt, hogy Szijjártó Péter adott egy „zártan kezelt” és titkos jellegű „véleményt”, amelyben azt részletezi, hogy az adatok kiadása sértené a külügy érdekeit. 

A bíróság tartalmilag is vizsgálta a Szijjártó Péter által kiadott, zárt kezelésű „véleményt”, a bíróság szerint a Hungary Helps csak általánosságban hivatkozott veszélyekre (mint például, hogy romlana a csádi fél bizalma, veszélybe kerülhetnek ott tartózkodók stb.), de végül arra a megállapításra jutottak, hogy 

nem voltak konkrét indokok és nem is voltak bizonyítékokkal alátámasztva, ráadásul ezek a szerződések befejezett projekteket érintettek. 

Tehát a bíróság szerint nem volt indokolt visszatartani a szerződéseket. A másodfokú bíróság azonban teljesen máshogy értelmezte a helyzetet.

Szerintük ugyanis „a bíróság csak formai vizsgálatot végezhet, vagyis legfeljebb azt ellenőrizheti, hogy milyen az irategyüttes minősítése (például a szijjártói titkosítás), a külügyminiszter véleményét határidőben adták-e, az arra illetékes személytől származik-e, és külpolitikai kérdésről van-e szó. Ha ezek teljesülnek, az adatkiadás megtagadható”, függetlenül attól, hogy igaz-e, vagy sem.