Beneš-dekrétumok – A szlovákiai magyarok tiltakoznak, a magyar kormány hallgatással asszisztál

Magyar párt is részt vesz azon a mai pozsonyi demonstráción, amelyet a szlovák ellenzéki pártok tartanak a büntető törvénykönyv jogkorlátozó módosítása miatt. A magyarok számára elsősorban a törvénymódosításnak az a része fájdalmas, amely fél év börtönbüntetést helyez kilátásba mindazokkal szemben, akik tagadják a Beneš-dekrétumok jogérvényességét. A magyar kormány hallgat, az Európai Parlamentben pedig az ügy napirendre tűzését szorgalmazzák.

Kedden késő délután kormányellenes tüntetést tartanak Pozsonyban a szlovák ellenzéki pártok, kiegészülve a Magyar Szövetséggel. A tiltakozás közvetlen kiváltó oka, hogy a szlovák parlament kormánypárti többsége a múlt héten gyorsított eljárásban fogadta el a büntető törvénykönyv módosítását. Az új szabályozás – egyebek mellett – büntethetővé teszi a második világháború utáni rendezés „megkérdőjelezését”, vagyis a Beneš-dekrétumok bírálatát is. A törvény alapján akár fél év szabadságvesztés is kiszabható.

A magyar párt most első alkalommal csatlakozik a demonstrációhoz. A tüntetésen felszólal a Magyar Szövetség elnöke, Gubík László is. A Magyar Szövetség ugyan szervezőként nem vesz részt az eseményen, csupán az ellenzék felkérésére csatlakozik a demonstrációhoz, ám részvételével egyértelműen jelzi, a jogszabály közvetlenül érinti a szlovákiai magyar közösséget. Értelmezésük szerint

az ügy egyszerre súlyos jogállami sérelem és a nemzetiségi jogok korlátozása.

Az ügy közvetlen előzménye, hogy az ellenzéki Progresszív Szlovákia dél-szlovákiai turnéja során korábban azt követelte: állítsák le a Beneš-dekrétumokra hivatkozó, ma is zajló földelkobzásokat. Ezekben az esetekben állami szervek – elsősorban a Szlovák Földalap és az állami erdővállalat – a negyvenes években kiadott, úgynevezett konfiskációs határozatokra támaszkodva próbálnak rendkívül értékes földeket és ingatlanokat államosítani, gyakran a mai tulajdonosokat fosztva meg tulajdonuktól. Szlovák alkotmányjogászok szerint az ilyen, jelenkori vagyonelkobzások alkotmányellenesek.

A Beneš-dekrétumok Edvard Beneš csehszlovák államfő 1945 és 1948 között kiadott rendeletei voltak, amelyek a kollektív bűnösség elve alapján a német és a magyar kisebbséget tették felelőssé a háborúért. A dekrétumok nyomán tömegesen fosztották meg őket állampolgárságuktól és vagyonuktól, sokakat kitelepítettek vagy kényszermunkára hurcoltak. Bár a jogszabályokat történelmileg lezárt joganyagként tartják számon, Szlovákiában a gyakorlatban máig hivatkozási alapként szolgálnak földek és ingatlanok állami elkobzásakor.

Az ellenzék és a Magyar Szövetség szerint a most elfogadott törvénymódosítás homályos megfogalmazású: nem világos, pontosan mi minősül „megkérdőjelezésnek”. Ugyanakkor büntetőjogi fenyegetéssé tesz egy történelmi vitát, és elhallgattathatja mindazokat, akik a Beneš-dekrétumokra hivatkozva ma is zajló földelkobzások ellen emelnének szót.

Robert Fico miniszterelnök ezzel szemben nyíltan kiáll a módosítás mellett. A közrádió hétvégi műsorában kijelentette: a Beneš-dekrétumok a szlovák jogrend részét képezik, megkérdőjelezésük pedig szerinte egy szinten van a holokauszt tagadásával. A kormányfő nem tagadta azt sem, hogy a törvénymódosítás közvetlen reakció volt a Progresszív Szlovákia komáromi határozatára, amely a kollektív bűnösségen alapuló földelkobzások leállítását sürgette.

Gubík László szerint a jogszabály alkotmányellenes, ezért elsősorban az államfő vétójában és az Alkotmánybíróság döntésében bíznak. A Magyar Szövetség azért csatlakozott a tüntetéshez, mert álláspontja szerint a törvény nem pusztán tulajdonjogi, úgynevezett jogállami kérdés, hanem egyben kisebbségjogi ügy is, amely egyszerre érinti a szlovákiai magyar közösség történelmi és jelenkori jogsérelmeit.

Az ügy európai szinten is visszhangot kapott: az Európai Parlament plenáris ülésén Gerzsényi Gabriella, a Tisza Párt képviselője is felszólalt. Mint fogalmazott, „az alapjogok nem lehetnek szelektívek”, és arra emlékeztetett: Orbán Viktor szövetségese, Robert Fico kormánya etnikai alapon foszt meg embereket földtulajdonuktól, a több mint 75 éves Beneš-dekrétumokra hivatkozva. Gerzsényi szerint családok veszítenek el kártalanítás nélkül olyan földeket, amelyeket évtizedek óta jogszerűen birtokoltak, pusztán azért, mert nem szlovák felmenőik voltak. Úgy fogalmazott: a szlovák parlament által elfogadott törvénymódosítás ellentétes az európai jogállamisággal, és az Európai Parlament csak akkor hiteles, ha azonos mércével mér minden tagállamot. Ezért azt kérte, hogy a Parlament vizsgálja ki az ügyet, és haladéktalanul tűzze napirendre.

Mindeközben feltűnő a magyar kormány hallgatása. A keddi Igazság órája című műsorban például Szijjártó Péter külügyminiszter hosszan beszélt az orosz–ukrán háborúról és az orosz vagyon elkobzásáról – utóbbi kapcsán hangsúlyozva a magyar kormány elutasító álláspontját –, valamint kitért a sydney-i terrortámadásra is. A Szlovákiában zajló eseményekről azonban egyetlen szót sem ejtett, noha azok közvetlenül érintik a szlovákiai magyar közösséget.

Somogyi Zoltán politikai elemző egy Facebookon közzétett videóban azt a kérdést vetette fel:

„itt van az új Simion-botrány?”

– utalva arra az esetre, amikor Orbán Viktor a tihanyi beszédében közösséget vállalt a román szélsőjobb vezetőjével az ottani elnökválasztási kampány hajrájában. Somogyi szerint a Fico-szövetséges Orbán-kormány nehéz helyzetbe kerülhet: ha megszólal, az EU-n belüli egyik legfontosabb szövetségesével kerül szembe, ha viszont hallgat, az a vád érheti, hogy cserbenhagyja a szlovákiai magyarokat. Úgy véli, az ügy kormányzati kezelése – pontosabban annak hiánya – komoly politikai kockázatot hordoz, és újabb érveket adhat az ellenzék kezébe a választások előtt.

Fotó: Fortepan