Itt van az ukránok 20 pontos béketerve

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első alkalommal hozta nyilvánosságra azt a húszpontos békekeretet, amelyről Ukrajna és az Egyesült Államok jelenleg tárgyal, és amely alapjául szolgálhat az Oroszországgal kötendő békemegállapodásnak.

A dokumentum egy korábbi, 28 pontos tervezet átdolgozott változata. Az egyeztetések hetek óta zajlanak, miután Kijev túlzottan oroszbarátnak tartotta az eredeti javaslat több elemét. Zelenszkij szerint a legtöbb kérdésben sikerült kompromisszumot találni, két kulcsterületen azonban továbbra sincs megállapodás: a területi rendezésben és a zaporizzsjai atomerőmű jövőjében. Ezekről az ukrán elnök személyesen Donald Trumppal kíván tárgyalni.

A tervezet egyik alapelve Ukrajna nemzetközi biztonsági beágyazottságának megerősítése. Ennek részeként Oroszország és Ukrajna átfogó megnemtámadási megállapodást kötne egymással, amelynek betartását egy űralapú, pilóta nélküli megfigyelőrendszer ellenőrizné. A Portfolio beszámolója szerint Ukrajna komoly, jogilag is rögzített biztonsági garanciákat kapna.

A dokumentum rögzíti, hogy az ukrán hadsereg létszáma a jelenlegi, mintegy 800 ezer fős szinten maradhatna, szemben a korábbi javaslatokkal, amelyek jelentős csökkentést irányoztak elő. Az Egyesült Államok, a NATO és európai szövetségeseik a NATO ötödik cikkelyéhez hasonló, kölcsönös védelmi garanciákat vállalnának Ukrajna védelmére.

Oroszország törvényben mondana le Ukrajna és Európa elleni agresszióról; ezt a kötelezettségvállalást az orosz Állami Dumának is ratifikálnia kellene.

A békekeret az európai integráció kérdését is rendezi: Ukrajna meghatározott időn belül csatlakozhatna az Európai Unióhoz. Addig is kedvezményes hozzáférést kapna az uniós piachoz, valamint bekerülne egy átfogó globális fejlesztési programba. Az újjáépítést, a gazdasági helyreállítást és a humanitárius programokat külön alapok finanszíroznák, összesen mintegy 800 milliárd dollár értékben.

Kijev emellett felgyorsítaná egy szabadkereskedelmi megállapodás megkötését az Egyesült Államokkal. Zelenszkij szerint Washington hasonló ajánlatot tett Oroszországnak is. A dokumentum megerősíti: Ukrajna az atomsorompó-szerződésnek megfelelően továbbra is nem nukleáris állam marad.

A zaporizzsjai atomerőmű sorsa továbbra is vitás pont. Az amerikai javaslat szerint az erőművet Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország közösen, egyenlő részesedéssel és amerikai felügyelet mellett üzemeltetné. Ukrajna ezzel szemben kizárná az orosz felet, és kizárólag az Egyesült Államokkal közösen felügyelné az erőmű működését.

A tervezet kitér társadalmi és kulturális kérdésekre is: mindkét fél oktatási programokkal erősítené a különböző kultúrák iránti toleranciát. Ukrajna átvenné az uniós szabályokat a vallásszabadság és a kisebbségi nyelvek védelme terén.

A legnehezebb és továbbra is nyitott kérdés a területi rendezés. Oroszország azt követeli, hogy Ukrajna vonuljon ki a Donyecki terület még Kijev ellenőrzése alatt álló részeiről, míg az ukrán fél a jelenlegi frontvonalak befagyasztását szorgalmazza. Washington kompromisszumos javaslata demilitarizált övezetek és szabad gazdasági zónák létrehozása lenne az ukrán ellenőrzés alatt maradó donyecki területeken.

A megállapodás kimondaná, hogy a későbbiekben nem lehet egyoldalúan megváltoztatni a területi rendezést. Oroszország vállalná, hogy nem akadályozza Ukrajna kereskedelmi hajózását a Dnyeperen és a Fekete-tengeren. Külön tengeri és hajózási megállapodás születne, a Kinburn-földnyelvet pedig demilitarizálnák.

A függőben maradó ügyek rendezésére humanitárius bizottság alakulna. Ennek keretében minden hadifoglyot kicserélnének a „mindenkit mindenkiért” elv alapján, és visszaszolgáltatnák a civil fogvatartottakat és túszokat, köztük az elhurcolt gyermekeket is.

A tervezet szerint Ukrajnának a megállapodás aláírását követően a lehető leghamarabb választásokat kellene tartania. A megállapodás jogilag kötelező erejű lenne, végrehajtását egy, Donald Trump által vezetett nemzetközi békebizottság felügyelné, amelyben Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok, a NATO és európai partnerek is részt vennének. A feltételek megszegése esetén automatikus szankciók lépnének életbe.