Kína rakétákat is használt a Tajvan körüli hadgyakorlat második napján

Második napja tart a kínai hadgyakorlat Tajvan körül, amelynek során a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg éleslövészeti rakétateszteket is végrehajt a sziget körüli vizeken – számolt be róla a Japan Times. A 2025 végén zajló művelet lényegében teljesen körbezárja Tajvant, és egyértelműen azt a forgatókönyvet modellezi, amelyben Peking katonai eszközökkel elszigeteli a „kvázi független” területet a külső segítségtől, elsősorban az Egyesült Államoktól és a térség szövetségeseitől.

Li Hszi főkapitány, a Keleti Hadszíntér Parancsnokság szóvivője közölte: az éleslövészeti gyakorlatok során „elérték a kívánt hatásokat”. A hadsereg a műveletet látványosan dokumentálja, a PLA több videót is nyilvánosságra hozott, köztük felvételeket a szárazföldi erők rakétalövéseiről. Ezeken indítóállványos teherautók láthatók, amelyek rakétákat lőnek ki a nyílt tengeren elhelyezett célpontokra. Tajvan megerősítette, hogy a partoktól mintegy 44 kilométerre rakétatörmeléket észleltek.

Nem ez az első alkalom, hogy Peking ilyen léptékű hadgyakorlatot tart a sziget körül: legutóbb 2025 áprilisában zajlott hasonló akció, amikor a kínai fegyveres erők szintén teljesen körbezárták Tajvant. Az ilyen, blokádot imitáló műveletek 2022 után váltak rendszeressé, Nancy Pelosi akkori amerikai házelnök tajvani látogatását követően. Peking súlyos provokációnak tekintette az utazást, mivel az Egyesült Államok hivatalosan nem ismeri el Tajvant önálló államként, a kapcsolattartás különböző intézeteken keresztül történik. A kínai vezetés álláspontja szerint Pelosi látogatása beavatkozás volt Kína belügyeibe, hiszen a Kínai Népköztársaság az 1949-es szakadás óta saját területének tekinti a szigetet.

Az Egyesült Államok továbbra is a „stratégiai kétértelműség” politikáját követi: nem tesz egyértelmű ígéretet arra vonatkozóan, hogy miként reagálna egy esetleges kínai katonai invázióra. Ez a bizonytalanság azonban egyre nagyobb feszültséget kelt a térségben, különösen Japán bevonódásának lehetősége miatt.

2025 végén ugyanis kiéleződött a viszony Kína és Japán között, miután Takaicsi Szanae japán miniszterelnök kijelentette: Tokiónak katonailag be kellene avatkoznia, ha Tajvant támadás érné. A nyilatkozat súlyos diplomáciai konfliktust váltott ki, amelyben Peking többször is katonai beavatkozással fenyegette meg Japánt. Több elemző szerint ezzel összefüggésben indult el a Justice Mission 2025 nevű hadgyakorlat is, amelynek egyik célja Japán elrettentése lehet. Tajpej beszámolója szerint december 30-án mintegy 130 kínai katonai repülőgépet észleltek, amelyek közül 90 át is lépte a Tajvani-szoros középvonalát.

Az eseményekre reagálva Roger Wicker amerikai szenátor, a Szenátus Fegyveres Erők Bizottságának elnöke úgy fogalmazott: az egyre összetettebb, rövid értesítéssel végrehajtott kínai gyakorlatok célja annak demonstrálása, hogy a PLA képes Tajvan blokádjára, és hogy a Kínai Kommunista Párt katonai nyomásgyakorlással kényszerítse engedelmességre Tajpejt.

Ezzel szemben Donald Trump amerikai elnök igyekezett kisebbíteni a hadgyakorlatok jelentőségét. Washington célja ugyanis egy nagyszabású kereskedelmi megállapodás megkötése Kínával 2026-ban, és a Fehér Ház vélhetően ezért is kerüli az éles nyilatkozatokat, attól tartva, hogy egy keményebb hangvétel veszélybe sodorná az alakuló gazdasági alkut.