Női Minimum követeléscsomag elindítói bármikor készek egyeztetni az új kormánnyal a nőket érintő szabályozásokról

21 civil szervezet összefogásából született meg a Női Minimum, ami egy olyan követeléscsomag, amely a magyar nőket érintő legégetőbb ügyeket és az azokra adott szakmai javaslatokat tartalmazza. Ezek a civil szervezetek saját bevallásuk szerint bármikor készek együtt dolgozni az új kormánnyal, hogy részt vegyenek az új törvények és szabályozások kialakításában. Az egyeztetési folyamat megkezdése előtt azonban egy a sajtó képviselőinek szánt eseményen prezentálták a tágabb nyilvánosság számára is, hogy melyek a magyar nők legnagyobb problémái, ezen a sajtóreggelin pedig a Kontroll is részt vett. 

Április 27-én a Gerlóczy kávéházban mutatták be a Női Minimum névre hallgató követeléscsomagot azok a civil szervezetek, amelyek részt vettek a kidolgozásában is. A petíciót még februárban indította el közel egy tucat nőjogi és civil szervezet, a tízpontos követeléslista az élet szinte minden területét érinti a szexuális felvilágosítástól kezdve az esemény utáni tablettához való hozzáférésen át a menstruációs szegénységig. 

Miért kockázatos még ma is nőként családot alapítani és gyermeket szülni? Miért sokszorosan nehéz gyermekvállalás után elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és miért maradnak érdemi védelem nélkül a nemi erőszak vagy a párkapcsolati bántalmazás áldozatai? A Női Minimum nevű aláírásgyűjtő kampány többek között ezeket a kérdéseket feszegeti, amely mögött több mint egy tucat nőjogi és civil szervezet sorakozott fel, akik közül többen is képviseltették magukat április 27-én ezen a sajtóreggelin. A szervezők szerint a mindenkori hatalom egyáltalán nem képviselte a nők érdekeit, legfeljebb csak látszatmegoldásokat alkalmaztak, miközben tovább folytatták a nőellenes politizálást. 

Íme a tízpontos követeléslistájuk: 

• Csak az igen jelent igent: Követeljük a beleegyezés kultúrájának törvényi rögzítését, valamint azt, hogy a bosszúpornó önálló büntetőjogi tényállás legyen! A nők teste semmilyen körülmények között nem árucikk! Biztosítsanak valódi védelmet az erőszak áldozatainak! A nők biztonsága nem alku tárgya, hanem alapvető emberi jog.
• Méltóságot a szülőszobában: Követeljük a szülészeti és nőgyógyászati erőszak hivatalos elismerését, megelőzését és felszámolását! Minden nő számára biztosítsák a betegjogok maradéktalan érvényesülését és a valóban tájékozott, szabad beleegyezést – figyelembe véve a marginalizált női csoportok speciális helyzetét és szükségleteit. Garantálják a gyakorlatban is a választott kísérő jelenlétét, és tegyék az intézeten kívüli szülést az állami ellátórendszer finanszírozott részévé!
• Tabuk nélkül az iskolákban: Legyen kötelező, életkornak megfelelő szexuális és egyenlőségen alapuló kapcsolatra nevelés már első osztálytól.
• A női szükséglet nem luxus: Tegyék vény nélkül elérhetővé az esemény utáni tablettát, illetve a lehetőségekhez mérten csökkentsék a fogamzásgátlók, óvszerek és betétek/tamponok adóterheit a legalacsonyabbra! Anyagi lehetőségeitől függetlenül, személyre szabott tájékoztatás után mindenki jusson hozzá korszerű és biztonságos fogamzásgátlási eszközökhöz, akár szociális támogatás bevezetésével! 
• Az én testem, az én döntésem: Biztosítsa az állam, hogy a nők külső befolyástól mentesen dönthessenek a terhességük kihordásáról vagy megszakításáról! Követeljük a „szívhangrendelet” azonnali visszavonását! Szűnjön meg a kötelező várakozási idő és tanácsadás: a döntés joga a nőé, a tájékoztatás legyen ítélkezésmentes, szakmai és szükség esetén ingyenes pszichológiai támogatással kiegészítve! A biztonságos abortuszhoz való hozzáférés legyen gyors, szociális alapon ingyenes a rászorulóknak. Engedélyezze a magyar állam a gyógyszeres terhességmegszakítást, és biztosítsa országos, megfizethető elérhetőségét! A reprodukciós jogok minden nőt egyformán illessenek meg, párkapcsolati formától és szexuális orientációtól függetlenül!
• A gondoskodás munka – becsüljék és fizessék meg: Követeljük, hogy minden gyermeket nevelő személy gondoskodási munkáját fizessék meg jövedelemtől és családi formától függetlenül! Emeljék meg és tegyék inflációkövetővé a GYES-t, a családi pótlékot, az ápolási díjat és a fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg családtagok után járó támogatásokat. A gyerekek válás után is legyenek biztonságban, az eladósodás veszélye nélkül. Biztosítsanak célzott lakhatási és munkaerőpiaci segítséget a rászoruló családoknak! Minden gyerek egyenlő! Minden gyermeknek joga van a szerető családhoz! Biztosítsák az örökbefogadás lehetőségét egyedülállók és azonos nemű párkapcsolatban élők számára is!
• Fizessék meg a nők munkáját: A 2023-ban elfogadott bértranszparencia-irányelvet úgy vezessék be, hogy az érdemben csökkentse a nemek közötti bérszakadékot! Védjék meg a nőket a munkaerőpiacon! Adjon az állam támogatást a kisgyermekes anyákat és gondozási feladatokat ellátó munkavállalókat foglalkoztató munkaadóknak, és támogassák célzott eszközökkel a részmunkaidős és rugalmas foglalkoztatást! Támogassa az állam a hátrányos helyzetű nők munkába állását és méltó munkakörülményeit! A nők a férfiaknál jóval nagyobb arányban dolgoznak alacsony fizetésű ágazatokban. Ne a keveset keresők cipeljék a hátukon az ország terheit, legyen progresszív az adórendszer, mindenki a jövedelme mértékének megfelelően adózzon! Ne értékeljék le a gondoskodó munkát a munkaerőpiacon sem! Béremelést a szociális ágazatban dolgozóknak!
• A szegénység is nőügy: Követeljük a legszegényebb családok komplex szociális támogatását, és a nők életútját figyelembe vevő, igazságos nyugdíjrendszert! Az állam hozzon létre több, kizárólag nők számára elérhető hosszú és rövid távú lakhatási megoldást! Készüljön átfogó kormányzati stratégia a hajléktalanság megelőzésére és a lakhatáshoz jutás biztosítására!
• Semmit rólunk nélkülünk: Biztosítsa az állam a nők érdemi érdekképviseletét a döntéshozatal minden szintjén, a szakmai szervezetek bevonását a döntéshozatali folyamatokba! Követeljük a kifejezetten nők helyzetét vizsgáló hiánypótló kutatások rendszeres állami finanszírozását!
• A törvény ne csak papíron létezzen: Az állam feladata nemcsak a jogszabályok megírása, hanem azok betartása és betartatása is. Követeljük a meglévő jogok érvényesülésének átfogó biztosítását és a szakmai szervezetek stabil állami támogatását, hogy azok függetlenül ellenőrizhessék, hogy a valóságban is megkapják-e a nők azt a védelmet, amely törvény szerint jár nekik! 

A követelések megfogalmazásában az Amnesty International Magyarország, Dajer Alapítvány, Egyenlítő Alapítvány, EMMA Egyesület, Labrisz Leszbikus Egyesület, Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ), Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek), Másállapotot a Szülészetben! mozgalom, Magyar Európai Nők Fóruma Egyesület (MENŐK), Nők Egymásért Mozgalom (NEM!), nemmondommeg kollektíva, Nőkért Egyesület, Ökofem, PATENT Egyesület, Pedagógusok Szakszervezete, Tanítanék Mozgalom és a Varsányi SzIrének vett részt, a sajtóreggelin azonban nem mindenki képviseltette magát. 

A Női Érdek - Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetségtől Juhász Borbála és Sáfrány Réka képviseltette magát, a Dajer Alapítványtól Miklusicsák Alíz és Nagy Zsófia, a NEM! - Nők Egymásért Mozgalom soraiból Eörsi Nóra és Fekete Dorottya vettek részt, a MENŐK - Magyar Európai Nők Fóruma Egyesületét Pákozdi Éva képviselte, a Nőkért Egyesület és a Magyar Női Alap nevében Antoni Rita volt jelen, a PATENT Egyesülettől Csikós Luca érkezett, az EMMA Egyesület és Másállapotot a szülészetben! szervezetektől pedig Iványi Anna érkezett. A sajtóreggelin minden civil szervezet képviselője röviden ismertette, hogy a tíz követelésből mely pontoknál működtek közre, attól függően, hogy mi az ő szakterületük. 

Fekete Dorottya a NEM!-től úgy fogalmazott, hogy ők az egyik elindítói a Női Minimum követeléscsomagnak, a gondolat pedig tavaly nyáron született meg bennük, mint mondta, azért, mert azt érezték, hogy baloldali szervezetként kötelességük valamit mondani ebben a térben annak érdekében, hogy a dolgok kicsit szocálisabb és egyenlőbb irányba induljanak el. 

Ezután szeptemberben keresték fel a többi civil szervezetet, akikkel hónapokon keresztül dolgoztak, míg februárban végül megjelent a petíció a végleges formájában. Emellett azonban egy médiakampányt is koordinálnak, amelynek keretein belül nagyobb nyilvánosságot kaphat a Női Minimum követeléscsomag is. Csikós Luca a PATENT Egyesülettől arról beszélt, hogy ők nők elleni erőszak áldozatainak nyújtanak jogi segítséget, de 2010 óta reproduktív jogokkal is foglalkoznak, mert úgy vélték, hogy onnantól kezdve egyre jobban elkezdett szigorítani a kormány, például a szívhang-rendelettel, amit vissza is akarnak vonatni. 

A Kontroll nevében azt a kérdést tettük fel a PATENT Egyesület képviselőjének, hogy volt-e már bármiféle egyeztetés az új, felálló kormánnyal az Isztambuli Egyeztetés ratifikálásával kapcsolatban. Ez ugyebár egy 2011-ben elfogadott nemzetközi emberi jogi szerződés, amelynek célja az áldozatok védelme, az erőszak megelőzése és a büntetlenség felszámolása. Magyarország 2014-ben aláírta, de a mai napig nem ratifikálta, mert az eddigi kormány álláspontja szerint a hazai jogszabályok biztosítják a megfelelő jogi védelmet. Igaz, hogy így is hetente egy nő életét veszti családon belüli erőszak miatt, tehát talán annyira mégsem jó a hazai szabályozás. 

Csikós Luca azt mondta, még nem volt egyeztetés, de majd ha feláll az új kormány, akkor fogják keresni őket. Mint mondta, nem tudják még, hogy mire számíthatnak, de bizakodóak. 

Azt is elmondta, hogy a PATENT tart olyan képzéseket is, amelyeken rendőröknek tanítják meg, hogy hogyan kezeljenek egy bántalmazáson átesett, traumatizált nőt, de ezek jelenleg önkéntes, meghívásos alapon működnek, tehát nem általános és kötelező jellegű oktatások. Arra a kérdésre, hogy több női rendőr segítene-e, azt felelte, hogy nem igazán, a lényeg a képzésen lenne inkább, mert önmagában az nem segít, ha több a nő. Antoni Rita erre közbevetette, hogy sőt, hiszen gyakran a női bírók is egészen hajmeresztő ítéleteket hoznak. Csikós Luca erre úgy felelt, hogy a jogászuk erre azt szokta mondta, a nők adott esetben még keményebb kezűek, hiszen azt érzik, meg kell felelniük a patriarchátus elvárásainak. 

Az új kormánnyal kapcsolatban minden megjelent civil szervezet képviselője úgy fogalmazott, hogy nem tudják még, mire számíthatnak, de bizakodnak. Van, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan logikusnak tűnhet, hogy most nem a nőügyek meg a kisebbségi ügyek a legfontosabbak, hanem a jogállamiság helyreállítása, azt azonban nem lehet megtenni a nőügyek helyreállítása nélkül. Azt is üdvözölték, hogy mennyivel több nő lesz a parlamentben, mint eddig, valamint az is elhangzott, hogy Bódis Kriszta személye megnyugtató a nőügyeket tekintve.