Putyin már 2008-ban is mesterségesen létrehozott államként hivatkozott Ukrajnára

Nyilvánosságra kerültek Vlagyimir Putyin orosz elnök és George W. Bush volt amerikai elnök 2001 és 2008 közötti találkozóinak leiratai, pontosabban három, a két vezető közötti megbeszélésekről készült memorandum. A dokumentumok a National Security Archive információszabadság iránti kérelme és az azt követő, megnyert per nyomán váltak hozzáférhetővé. A pártfüggetlen amerikai kutatóintézet régóta foglalkozik titkos vagy kevéssé ismert kormányzati iratok feltárásával és publikálásával.

A most közzétett anyagok azt mutatják, hogy a 2000-es évek elején Putyin és Bush viszonya kifejezetten közelinek számított. A szeptember 11-i terrortámadások után a terrorizmus elleni harc stratégiai együttműködést hozott létre Moszkva és Washington között: Putyin a csecsenföldi konfliktus, Bush pedig az al-Kaida elleni fellépés miatt volt érdekelt a partnerségben. A kapcsolat olyannyira bizalmi jellegű volt, hogy Bush az egyik találkozón úgy fogalmazott: Putyin az az ember, akit „szívesen tudna maga mellett a lövészárokban”.

A három nyilvánosságra hozott leirat közül az első 2001-ben, a második 2005-ben, a harmadik pedig 2008-ban készült. Az idő előrehaladtával a beszélgetések hangvétele fokozatosan keményebbé vált. Egyre erősebben jelentek meg az orosz fenntartások az amerikai rakétavédelmi tervek és a NATO keleti bővítése kapcsán, miközben Putyin növekvő bizalmatlansággal beszélt az Egyesült Államok szándékairól Oroszország „közel külföldjén”, vagyis a volt szovjet térségben – írta meg a Telex.

Első személyes találkozójukra 2001-ben, a szlovéniai Brdóban került sor. Itt Putyin történelmi visszatekintést adott Bushnak a Szovjetunió felbomlásáról, hangsúlyozva, hogy Oroszország önként mondott le hatalmas területekről. Szóba került Ukrajna, Kazahsztán és a Kaukázus sorsa is, amelyeket Putyin szerint „ajándékba adtak” a kommunizmus bukása után. Már ekkor bírálta a NATO bővítését, és felvetette, hogy Oroszország akár a szövetség partnere is lehetne. Bush ezzel szemben arról beszélt, hogy Oroszországot a Nyugat részének tekinti, ugyanakkor óvatosan érintette a szabad sajtó helyzetét is – erre Putyin nem reagált.

A második találkozóra 2005-ben, a Fehér Házban került sor. A fő témák az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása, valamint Irán és Észak-Korea voltak, ezekben a kérdésekben a felek több ponton egyetértettek. Putyin érdeklődött az amerikai kis hatóerejű nukleáris fegyverek fejlesztéséről, mire Donald Rumsfeld részletes magyarázatba kezdett, Bush pedig ironikusan megjegyezte, hogy védelmi minisztere „épp most árulja el az összes titkot”. Putyin erre azt válaszolta, hogy mindezt már az interneten is olvasta. Észak-Korea kapcsán Putyin saját ideológiai múltjáról beszélt, hangsúlyozva, milyen hosszú és nehéz belső átalakulás vezetett el a kommunizmus elhagyásához.

A harmadik, 2008-as időszak már egyértelműen feszültebb volt. A bukaresti NATO-csúcs előtt Bush arra kérte Putyint, hogy legyen visszafogott, mert az Egyesült Államok támogatta Ukrajna és Grúzia NATO-tagsági törekvéseit. A csúcstalálkozón a szövetség kimondta: Ukrajna és Grúzia a jövőben NATO-tag lesz. Nem sokkal ezután Bush és Putyin a Fekete-tenger partján, az orosz elnök rezidenciáján találkoztak.

Ezen a megbeszélésen Putyin részletesen kifejtette ellenérzéseit az amerikai rakétavédelmi rendszer lengyelországi és csehországi telepítésével kapcsolatban, és kilátásba helyezte az orosz válaszlépéseket. Határozottan ellenezte Ukrajna NATO-tagságát, hosszú távú konfliktust és konfrontációt jósolva. Ukrajnát „mesterséges államként” jellemezte, részletesen felsorolva történelmi területváltozásait, valamint az országon belüli kulturális és politikai megosztottságot. Azt is jelezte, hogy Oroszország az ukrajnai NATO-ellenes erőkre támaszkodva folyamatos nyomást gyakorolna.

Meglepő módon Bush több ponton elismerően reagált Putyin határozottságára, és dicsérte nyíltságát. A találkozón elhangzott egy rövid, de sokatmondó párbeszéd is a nukleáris válaszcsapásokról, amely jól érzékeltette a stratégiai feszültség mértékét.

Putyin: Egy Észak-Európából indított tengeralattjáróról kilőtt rakétának mindössze hat perc kellene ahhoz, hogy elérje Moszkvát.

Bush: Értem.

Putyin: És kidolgoztunk egy válaszintézkedés-csomagot – nincs benne semmi jó. Néhány percen belül a teljes nukleáris válaszcsapási képességünk a levegőben lenne.

Bush: Tudom.

Az amerikai-orosz kapcsolatok a Bush-kormányzás után, Obama elnöksége alatt (2009–2017) kezdetben a „reset”, vagyis a viszony újraindításának szándékával indultak, amely az együttműködés és a párbeszéd erősítésére törekedett, különösen a nukleáris leszerelés és a stratégiai fegyverek korlátozása terén. Az Obama-Medvegyev korszakban sikerült aláírni az új START-szerződést, amely a nukleáris arzenál csökkentését célozta. A kapcsolat azonban később fokozatosan megromlott a két ország között.