Szijjártó orosz barátja nem kér az ukrán-amerikai béketervből

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott interjújában lényegében változtatás nélkül megismételte Moszkva eddigi követeléseit, és egyértelművé tette: Oroszország nem hajlandó engedni álláspontjából az ukrajnai háború rendezését illetően. A nyilatkozat gyakorlatilag lesöpörte az asztalról minden olyan béketervet, amely nem az orosz feltételek elfogadására épül.

Lavrov szerint Kijevnek és nyugati támogatóinak el kell fogadniuk az „új területi realitásokat”, amelyek a Krím, Szevasztopol, valamint a Donyecki és Luhanszki „népköztársaságok”, továbbá a zaporizzsjai és herszoni régiók Oroszországhoz csatolása után alakultak ki. Az orosz álláspont szerint ezek a területek végleg Oroszország részévé váltak, és erről nem lehet tárgyalni.

A külügyminiszter hangsúlyozta: Moszkva alapfeltételnek tekinti Ukrajna semleges, katonai tömbön kívüli és nukleáris fegyverektől mentes státusát. Ezzel párhuzamosan továbbra is szükségesnek tartja Ukrajna demilitarizálását és az általa „nácitlanításnak” nevezett folyamat végrehajtását. Lavrov szerint véget kell vetni annak is, hogy NATO-tagállamok katonai értelemben „birtokba vegyék” Ukrajna területét.

Az orosz követelések között szerepel továbbá az orosz és orosz ajkú ukrán állampolgárok jogainak és szabadságainak szavatolása, valamint annak megszüntetése, amit Moszkva a kánoninak tekintett orosz ortodox egyház üldözéseként értelmez Ukrajnában.

Lavrov megismételte Moszkva régóta hangoztatott állítását Volodimir Zelenszkij legitimitásáról is: szerinte az ukrán elnök mandátuma 2024 májusában lejárt, ezért a kijevi vezetésnek választásokon kellene új felhatalmazást szereznie ahhoz, hogy békeszerződéseket köthessen. Állítása szerint az Egyesült Államok is hasonló álláspontot képvisel ebben a kérdésben.
A külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy meg kell adni az ukrán népnek a lehetőséget saját sorsának meghatározására, beleértve az Oroszországban élő ukrán állampolgárokat is.

Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a népszavazásokat nem szabad ürügyként felhasználni a harci cselekmények ideiglenes felfüggesztésére és az ukrán hadsereg újrafegyverzésére.

A biztonsági garanciák kérdésében Lavrov elmondta: Oroszország már szeptemberben javaslatot adott át az Egyesült Államoknak a párbeszéd megkezdésére. Moszkva szerint a tárgyalások alapját azok a szerződéstervezetek jelenthetik, amelyeket Oroszország 2021 decemberében terjesztett Washington és az európai fővárosok elé. Ezek a javaslatok az európai biztonsági rendszer átalakítására és a NATO keleti bővítésének megakadályozására irányultak.

Az interjúban Lavrov méltatta Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseit az ukrajnai rendezés érdekében. Az orosz–amerikai kapcsolatokkal összefüggésben elmondta: Vlagyimir Putyin és Donald Trump február 12-i telefonbeszélgetésük során egyetértettek abban, hogy normalizálni kell a kétoldalú viszonyt, és fel kell számolni Joe Biden adminisztrációjának „mérgező örökségét”. Beszámolója szerint a kapcsolatok stabilizálására irányuló munka megkezdődött, de továbbra is számos irritáló tényező maradt fenn.

Az Európai Unióval kapcsolatban az orosz külügyminiszter „barátságtalan lépésnek” nevezte a többszöri belépésre jogosító schengeni vízumok kiadásának korlátozását az orosz állampolgárok számára. 

Válaszul Oroszország nemzeti érdekein alapuló intézkedéseket helyezett kilátásba, ugyanakkor jelezte: Moszkva továbbra is alkalmazza a 2006-os vízumkönnyítési megállapodást az uniós állampolgárokkal szemben, annak ellenére, hogy az EU 2022-ben felfüggesztette azt. Az orosz fél szerint az uniós polgárok továbbra is egyszerűsített eljárással, elektronikus vízummal utazhatnak Oroszországba.

Ahogy azt a Kontroll is megírta, nem hozott jelentős áttörést a legutóbbi Zelenszkij-Trump találkozó. „Ez nem egy egynapos megállapodás, ez nagyon bonyolult ügy” – mondta az amerikai elnök, aki sokkal pozitívabb hangnemet ütött meg az ukrán elnökkel, mint az eddigi találkozókon. Zelenszkij arról beszélt, hogy a 20 pontra szűkített béketervezetről 90 százalékban sikerült megállapodni – igaz, a tárgyalást megelőzően is ugyanezt az arányt említette –, amelyen belül az ukrán–amerikai biztonsági garanciákat illetően száz százalékos az egyetértés.