Az amerikai elnök elutasította Irán békejavaslatát

Donald Trump „teljesen elfogadhatatlannak” nevezte Irán válaszát az amerikai békejavaslatra, miközben a hivatalosan érvényben lévő tűzszünet ismét látványosan összeomlani látszik. A térségben újabb dróncsapásokról érkeztek jelentések, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pedig kijelentette: a háború addig nem ér véget, amíg Irán nukleáris kapacitásait nem számolják fel.

Irán vasárnap este ismertette ellenjavaslatát az Egyesült Államok által egy hete előterjesztett béketervre. A félhivatalos Tasnim hírügynökség szerint Teherán a tárgyalások alapfeltételeként az amerikai szankciók feloldását, a Hormuzi-szoros körüli amerikai tengeri nyomás megszüntetését, valamint a háború azonnali lezárását követeli, garanciákkal arra, hogy az országot nem éri újabb támadás.

Az amerikai javaslat egy 14 pontos dokumentum volt, amely többek között a Hormuzi-szoros újbóli megnyitását és az iráni atomprogram jövőjéről szóló tárgyalások kereteit tartalmazta. Washington húszéves moratóriumot szabott volna az iráni urándúsításra, továbbá azt kérte, hogy a nukleáris fegyvergyártásra alkalmas, magas dúsítású uránkészletet Irán szállítsa külföldre – várhatóan az Egyesült Államokba –, illetve számolja fel nukleáris létesítményeit.

A Wall Street Journal értesülései szerint Teherán rövidebb moratóriumot javasolt, csak a HEU-készlet egy részét exportálná, a fennmaradó mennyiséget pedig hígítaná. Az iráni vezetés ugyanakkor elutasította a nukleáris infrastruktúra teljes leszerelését.
Donald Trump élesen reagált az iráni válaszra. Közösségi oldalán azt írta, hogy Teherán évtizedeken át „játszott az Egyesült Államokkal és a világgal”, de szerinte „ennek most vége”. Később újságíróknak úgy fogalmazott: az iráni ellenjavaslat „teljesen elfogadhatatlan”.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közben egyértelművé tette, hogy Izrael addig nem tekinti lezártnak a konfliktust, amíg Irán rendelkezik magas dúsítású uránnal. Szerinte a készleteket el kell szállítani az országból, a dúsítóüzemeket pedig le kell bontani. Arra a kérdésre, miként lehetne eltávolítani a nukleáris anyagokat, úgy válaszolt: „Bemész és kiviszed.” Hozzátette, hogy Trump „kész bemenni oda”.

A feszültség mindeközben tovább nő a régióban. Az április 8-án, pakisztáni közvetítéssel életbe lépett tűzszünetet ismét több incidens is megsértette. Az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait iráni drónok légterükbe történő behatolásáról számolt be, Katar partjainál pedig egy dróncsapás kisebb tüzet okozott egy hajón. Irak északi részén, Erbil közelében egy iráni kurd lázadócsoport táborát érte támadás.

A konfliktus másik frontján Izrael tovább folytatja katonai műveleteit Libanonban. Bár Trump azt állította, hogy a tűzszünet Libanonra is kiterjed, és felszólította Izraelt a Hezbollah elleni légicsapások leállítására, az izraeli hadsereg továbbra is hajt végre támadásokat. A libanoni Egészségügyi Minisztérium szerint szombaton 36 ember halt meg és 74-en megsebesültek az izraeli akciókban, köztük több dél-libanoni mentős is.

A geopolitikai feszültség az energiaárakra is azonnal hatással volt: az olaj ára hétfőn hordónként mintegy három dollárral emelkedett. A stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros – amelyen a háború előtt a világ olajellátásának közel egyötöde haladt át – továbbra is a konfliktus egyik legfontosabb nyomásgyakorló eszköze maradt. (Guardian, Reuters)

Fotó: Facebook/Donald Trump