Petícióval tiltakoznak a Beneš-dekrétumokat érintő büntető törvény ellen, az aláírók önfeljelentést tettek

Közéleti szereplők és civil aktivisták petícióban fordultak a szlovák kormányhoz, amelyben a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos, nemrég elfogadott büntető törvénykönyvi módosítás hatályon kívül helyezését követelik. Az új szabályozás értelmében akár hat hónap szabadságvesztéssel is büntethető a dekrétumok megkérdőjelezése.

A törvénymódosítás a felvidéki magyarság egyik legsúlyosabb történelmi traumáját érinti. A második világháborút követően Edvard Beneš csehszlovák államfő alkotmányrendeletei a német és magyar kisebbséget kollektív bűnösséggel vádolták, ami lehetővé tette vagyonuk és földjeik elkobzását, valamint állampolgárságuk megvonását.

A Beneš-dekrétumok kérdése az utóbbi időben, a szlovák belpolitikában ismét előtérbe került, elsősorban a földelkobzások miatt. A Szlovák Földalap és az Erdőgazdálkodási Vállalat ugyanis a háború utáni jogszabályokra hivatkozva sajátít ki ingatlanokat, illetve kezdeményezi a tulajdonviszonyok felülvizsgálatát bírósági eljárásokban, akár a mai tulajdonosok kárára is.

A mostani petícióról videóban számolt be Orosz Örs, a Magyar Szövetség politikusa, Fiala-Butora János jogász és Stubendek Attila aktivista. A kezdeményezők január 3-án, a komáromi rendőrkapitányságon saját maguk ellen tettek feljelentést, miután nyilvánosan megkérdőjelezték a Beneš-dekrétumokat. A kifogásolt büntető törvénykönyvi módosítás december 27-én lépett hatályba.

A petíció aláírói nemcsak a jogszabály eltörlését sürgetik, hanem azt is, hogy a szlovák kormány állítson fel egy szakértői bizottságot. A testület feladata az lenne, hogy áttekintse az 1989 után, a háború utáni jogalkotásra hivatkozva végrehajtott vagyonelkobzásokat. Emellett olyan intézkedések elfogadását javasolják, amelyek megakadályozzák a további kisajátításokat, és biztosítják az érintettek jóvátételét.

A kezdeményezők azt is szorgalmazzák, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa határozatban fejezze ki sajnálatát a kollektív bűnösség elvének alkalmazása miatt, kérjen bocsánatot az igazságtalanul üldözött áldozatoktól, valamint hozzon létre egy bizottságot a második világháborút követő, 1945 és 1948 közötti jogi aktusok alkalmazásának vizsgálatára.

A petíció kezdeményezői hangsúlyozzák: fellépésük nem konfrontációt céloz, hanem arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a törvénymódosítás súlyosan sérti a szólásszabadságot és ellehetetleníti az érdemi közéleti párbeszédet.

A jogszabály ellen január 3-án, Budapesten, a szlovák nagykövetség előtt tüntetést is tartottak. A demonstráción részt vett Magyar Péter is, aki nyilvánosan és határozottan bírálta a jogkorlátozó módosítást, és évindító sajtótájékoztatóján is hosszasan foglalkozott az üggyel. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanakkor óvatosabban fogalmazott: saját évindító sajtótájékoztatóján azt mondta, egyelőre nem látja világosan, milyen gyakorlati következményei lesznek a módosításnak.