Beneš-dekrétumok: Nem a jogalkalmazás a cél, hanem a hallgatás
A Beneš-dekrétumok bírálatát akár fél év börtönnel fenyegető szlovák törvény-módosítás bár nyílt támadás a szólásszabadság és az alapvető emberi jogok ellen, a jogszabály valódi célja azonban mégsem a jogalkalmazás, sokkal inkább a jogbizonytalanság fenntartása és minden érdemi vita elfojtása a dekrétumokról – vélekedik egy nemzetközi jogász.
A Beneš-dekrétumok bírálatát akár fél év börtönnel fenyegető szlovák törvény-módosítás bár nyílt támadás a szólásszabadság és az alapvető emberi jogok ellen, a jogszabály valódi célja azonban mégsem a jogalkalmazás, sokkal inkább a jogbizonytalanság fenntartása és minden érdemi vita elfojtása a dekrétumokról – vélekedik egy nemzetközi jogász.
Fiala-Butora János nemzetközi jogász a Válasz Online-nak adott terjedelmes interjút. Mint ismert, három szlovákiai magyar aktivista, a lapban most megszólaló Fiala-Butora János, Orosz Örs műemlékvédő és Stubendek Attila mérnök a közelmúltban petíciót bocsájtott ki Szlovákiában azzal a céllal, hogy a háború utáni elnyomó jogszabályok alkalmazásának leállítását kezdeményezzék. A petíciós bizottság tagjai a Beneš-dekrétumok alapján egyben fel is jelentették magukat a szlovák rendőrségen, és el is indult ellenük az eljárás.
A hármójuk által fogalmazott petíció és az önfeljelentés célját is abban határozta meg Fiala-Butora János, hogy ezzel megtörjék a hallgatást, és elmagyarázzák a szlovák közvéleménynek, miről is szól valójában a Beneš-dekrétumok ügye. Ha ehhez személyes kockázatot – akár a szabadságvesztést – is vállalni kell, azt tudatosan tesszük” – mondta.
A jogász szerint a törvénymódosítás olyan mértékben korlátozza az alkotmányos alapjogokat, hogy alapvetően nem is létezhetne. „Nem világos, mit jelent a Beneš-dekrétumok, illetve a második világháború utáni rendezés alapjául szolgáló jogszabályok kétségbevonása vagy tagadása. Ami ennyire pontatlan, nem is szolgálhat büntetés alapjául” – mondta.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy Szlovákiában a Beneš-dekrétumok kérdése máig érintik a szlovák állam ideológiai alapjait. „Amint valaki kritikát fogalmaz meg a dekrétumokkal szemben, azonnal működésbe lépnek a nacionalista reflexek” – fogalmazott. Ennek következtében a vita azonnal félrecsúszik, miközben a szlovák kormány számára a hallgatás fenntartása a legkényelmesebb megoldás.
A Beneš-dekrétumok alkalmazása uniós jogi szempontból is aggályos – hangsúlyozta Fiala-Butora János. Mint mondta:
a vagyonelkobzások sértik az EU-s szerződéseket és az Alapjogi Chartát, valamint ellentétesek a tőke szabad mozgásának elvével.
Emlékeztetett arra is, hogy Szlovákia az EU-csatlakozás előtt azt állította: nem alkalmazza a Beneš-dekrétumokat, később azonban kiderült, hogy ez nem felel meg a valóságnak. „Ez megkérdőjelezi az uniós csatlakozás során tett vállalások hitelességét is” – mondta.
Fiala-Butora János kitért arra is, miért nem reagál érdemben a magyar kormány a szlovák jogszabály-módosításra. Véleménye szerint ennek hátterében az áll, hogy az elmúlt évtizedben szoros politikai együttműködés alakult ki a magyar és a szlovák kormányfő között. „A magyar kormány mozgástere rendkívül szűk, nemzetközi színtéren a hitelessége meggyengült, így az európai közvélemény és az uniós intézmények mozgósítása sem reális eszköz” – fogalmazott.
A TISZA javaslatával kapcsolatban, amely szerint Magyarországnak haza kellene rendelnie szlovákiai nagykövetét, Fiala-Butora János óvatosságra intett. „Érthető, hogy belpolitikai szempontból ez egy könnyen kommunikálható lépés, de egy ilyen mély és régóta fennálló problémát nem szerencsés egy nagykövet kiutasításával kezelni” – mondta.
Véleménye szerint a konfliktus rendezése csak valamiféle partneri viszony kialakításával, nemzetközi jogi keretek között képzelhető el.
Címlapkép: pozsonyi parlament
