Trump megsértődött, és visszavonta a „hálátlan” Kanada meghívását a Béketanácsba

Donald Trump amerikai elnök visszavonta Kanada meghívását, hogy csatlakozzon az újonnan létrehozott Béketanácsához, ami egy újabb frontot nyitott a két észak-amerikai szomszéd között. Kanada jelezte, hogy bár nem fizetne a tanácsban való részvételért, de csatlakozna ahhoz. Megindult az üzengetés a két ország vezetői között.

„Kérem, fogadja ezt a levelet úgy, hogy a Béketanács visszavonja meghívását Kanada csatlakozására vonatkozóan” – írta Trump a Truth Socialon egy bejegyzésben, amelyet Mark Carney miniszterelnöknek címzett, aki a héten azzal került a címlapokra, hogy az USA által vezetett globális rend végére figyelmeztetett. Eközben Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke elmondta, hogy az európai vezetőknek komoly kétségeik vannak a Béketanács hatókörét illetően, de hajlandóak együttműködni a gázai szervezettel – számolt be róla a BBC. 

A testület, amely Trumpnak széles körű döntéshozatali jogköröket biztosít elnökként, az Egyesült Államok által a konfliktusok megoldására létrehozott új nemzetközi szervezetként van meghirdetve. Trump csütörtök esti bejegyzésében azt nem indokolta, hogy miért vonja vissza Kanada felkérését. Ottawa az elmúlt napokban jelezte, hogy nem fogja kifizetni az 1 milliárd dolláros tagsági díjat, amelyet Trump szerint az állandó tagoknak kell csengetniük a testület finanszírozásához.

Trump örökös elnökként trónolna a Béketanácsban

A Béketanácsot eredetileg azzal a céllal hozták létre, hogy pontot tegyen a két éve tartó háború végére Izrael és a Hamász között Gázában, és felügyelje az újjáépítést. Az alapokmány azonban nem említi a palesztin területeket, és úgy tűnik, hogy az ENSZ funkcióinak az átvételére hozták létre, amelyben Trump lenne az „örökös elnök”.

A Fehér Ház szerint mintegy 60 országot hívtak meg a tanácsba, és körülbelül 35 már csatlakozott. Az eddig csatlakozni kívánó országok között van Magyarország, Argentína, Belarusz, Marokkó, Vietnám, Pakisztán, Kazahsztán, Üzbegisztán, Koszovó, Egyiptom, Törökország, Katar, Jordánia, Indonézia és Szaúd-Arábia.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának többi állandó tagja – Kína, Franciaország, Oroszország és az Egyesült Királyság – azonban eddig még nem kötelezte el magát a részvétel mellett. Az Egyesült Királyság aggodalmát fejezte ki Vlagyimir Putyin orosz elnök felvétele miatt, aki 2022 februárja óta inváziós támadással sanyargatja Ukrajnát. Franciaország szerint a chartának jelenlegi formája „összeegyeztethetetlen” nemzetközi kötelezettségvállalásaival, különösen az ENSZ-tagságával.

Kanada életben tartója az USA?

Az EU-csúcstalálkozó után Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök újságíróknak elmondta, hogy országa elutasította testület meghívását. Carney beszéde felbosszantotta Trumpot, amely különben álló ovációt váltott ki ezen a héten a davosi Világgazdasági Fórumon. A miniszterelnök felszólította a többi „közepes hatalmat”, hogy egyesüljenek a „nagyobb hatalmak” gazdasági kényszerével szemben, bár nem említette név szerint az amerikai elnököt, de egyértelműen rá célzott. Egy nappal később Trump a svájci alpesi üdülőhelyen erre reflektálva kijelentette, hogy Kanada sok „ingyenes ajándékot kap az Egyesült Államoktól, és hálásnak kellene lennie”.

„Kanada az Egyesült Államok miatt él. Ezt ne felejtsd el, Mark, amikor legközelebb nyilatkozatot teszel” – jelentette ki Trump. Csütörtökön Carney Quebecben riposztozott: „Kanada nem az Egyesült Államok miatt él. Kanada azért virágzik, mert kanadaiak vagyunk.”