Adóemelések miatt tiltakoznak Székelyföldön, magyarázkodik az RMDSZ

Az elmúlt hetekben több székelyföldi városban is utcára vonultak a helyi lakosok a jelentősen megemelt helyi adók miatt. A tiltakozások Sepsiszentgyörgyön indultak, majd Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is folytatódtak. A megmozdulások hátterében az év elején életbe lépett romániai adóreform áll, amely több településen a korábban jelzettnél is nagyobb mértékű adóemelést eredményezett.

A Telex által idézett helyi és országos beszámolók szerint az Ilie Bolojan vezette kormány a költségvetési hiány csökkentése érdekében fogadta el azt a deficitcsökkentő csomagot, amely 2026. január 1-jétől új adókat és szigorúbb fiskális szabályokat vezetett be. A törvényt a kormány felelősségvállalással fogadta el, az alkotmánybíróság pedig decemberben jóváhagyta, így az önkormányzatoknak rövid idő alatt kellett alkalmazkodniuk az új szabályozáshoz.

Az egyik legnagyobb társadalmi visszhangot az ingatlanadók emelése váltotta ki. Bár korábban 70 százalék körüli növekedésről volt szó, több településen 100 százalékot meghaladó emelést tapasztaltak az érintettek. Ennek oka nemcsak az adóalap emelése volt, hanem az is, hogy számos korábbi kedvezményt – például az idősebb épületekre vagy a fogyatékossággal élők számára biztosított engedményeket – megszüntettek. A kormány indoklása szerint a kedvezményekkel visszaélések történtek, ugyanakkor a döntés a leginkább rászoruló csoportokat is érzékenyen érintette.

A helyi adók számításának bonyolultsága tovább növelte az elégedetlenséget. Az azonos típusú ingatlanokra vagy járművekre kivetett adók településenként jelentősen eltérhetnek, ami sokak számára átláthatatlanná tette a rendszert. Mindeközben pontatlan és félrevezető információk is terjedtek az adóemelések mértékéről.

A tiltakozások politikai feszültséget is okoztak. Az RMDSZ számára különösen kellemetlen helyzet alakult ki, mivel a szövetség kormányzati szerepvállalása idején vezették be az adóemeléseket, noha a párt kampányában az állami terhek csökkentését hangsúlyozta. Kelemen Hunor elnök januárban nyilvánosan bocsánatot kért, a költségvetési helyzetre hivatkozva, de ez nem csillapította érdemben az indulatokat. Több polgármester – köztük Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában – részben a kormányra, részben ellenzéki pártokra mutogatott, miközben az érintett politikai szereplők visszautasították, hogy szervezetten állnának a tüntetések mögött.

A megmozdulások idővel túlmutattak az adóemeléseken: több helyszínen az RMDSZ elmúlt évtizedes teljesítménye, a fiatalok elvándorlása és a helyi politikai elit elszámoltathatósága is a felszólalások témájává vált. Egyes városokban a polgármester lemondását is követelték.

Az önkormányzatok jogi mozgástere végül szűknek bizonyult. A pénzügyminisztérium állásfoglalása szerint az év közben már nem módosíthatók a 2026-ra elfogadott adók, mivel az visszamenőleges jogalkotásnak minősülne. Így a városvezetők legfeljebb kompenzációs megoldásokkal – például célzott támogatásokkal – enyhíthetik az intézkedések hatását. Érdemi adócsökkentésre legkorábban 2027-ben nyílhat lehetőség, amennyiben a jogszabályi környezet addig megváltozik.

Fotó: Transtelex/Facebook