EU Bíróság: a szuverenitásvédelmi törvény sérti az uniós jogot

Magyarország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit, amikor 2023 decemberében elfogadta a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényt. Az indítványában több alapvető szabadság- és alapjog sérelmét állapította meg Julianne Kokott, az EU Bíróság főtanácsnoka.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal feladata azon szervezetek és személyek azonosítása, akik – akár külföldről érkező támogatás révén – más államok vagy külföldi szereplők érdekében végezhetnek olyan tevékenységet, amely befolyásolhatja a demokratikus folyamatokat és a választói akaratot. Lánczi Tamás hivatala széles vizsgálati és mérlegelési jogkörrel rendelkezik. Bármilyen információt – akár személyes adatokat is – bekérhet, azokat továbbíthatja más hatóságoknak, és nyilvánosságra hozhatja vizsgálatainak eredményeit. Döntései viszont nem tartoznak bírósági felülvizsgálat alá - írja a hvg.hu.

Az Európai Bizottság szerint az intézményt létrehozó törvény több ponton sérti az uniós jogot, köztük az alapvető szabadságjogokat, az Európai Unió Alapjogi Chartáját és az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR), ezért kötelezettségszegési eljárást indítottak. 

A Bizottság azt nem vitatja, hogy a tagállamok jogosultak fellépni a politikai pártok külföldi finanszírozása ellen, illetve megvédeni választási rendszereiket a külső beavatkozástól. A magyar kormány ezzel szemben arra hivatkozott, hogy a szuverenitás, a nemzeti identitás és a biztonság kérdésében kizárólagos hatáskörrel rendelkezik, és az Európai Uniónak nincs illetékessége a szabályozás felülvizsgálatára. Orbánék álláspontja szerint a törvény nem érinti az uniós jog alkalmazását. 

Mivel a vitát nem sikerült lezárni, a Bizottság beperelte a magyar államot. Az ítélethozatal előtt a bírói tanács egy tagja minden esetben nyilvánosságra hozza szakvéleményét.

Kokott indítványa szerint a törvény hatással lehet az uniós jog érvényesülésére. A Hivatal jogilag kötelező erejű vizsgálati jogosítványai befolyásolhatják a határokon átnyúló gazdasági tevékenységeket, így az uniós alapvető szabadságjogok körébe tartozó szolgáltatásnyújtást és tőkemozgást.

A külföldi szolgáltatókra vonatkozó előírások közvetett hátrányos megkülönböztetést valósíthatnak meg. Bár a demokratikus folyamatok védelme jogszerű cél, a főtanácsnok szerint a SzuHi egyes jogosítványai aránytalanok e cél eléréséhez képest, így sérthetik a szolgáltatásnyújtás szabadságát.

A főtanácsnok megállapította, hogy a törvény az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások esetében is problémás lehet, mivel Magyarország szigorúbb követelményeket alkalmazott anélkül, hogy erről előzetesen tájékoztatta volna az érintett tagállamot. A külföldről származó támogatások korlátozása pedig a tőke szabad mozgásába ütközhet.

A véleménynyilvánítás és a sajtószabadság kérdése

A vizsgálatok megindításának lehetősége, a megbélyegző jellegű jelentések közzététele, valamint a büntetőeljárás kockázata visszatartó hatást gyakorolhat újságírókra és sajtóorgánumokra, ami öncenzúrához vezethet. A szabályozás emellett az egyesülés szabadságát is sértheti, mivel megnehezítheti szervezetek működését és finanszírozását. A Hivatal eljárásainak sajátos jellege miatt pedig kérdéses, hogy megfelelően érvényesül-e az ügyvédi titoktartás védelme.

A személyes adatok kezelésével kapcsolatban a törvény nem tartalmaz kellően egyértelmű és arányos garanciákat, így sértheti a GDPR-t és a Charta által biztosított alapjogokat. A főtanácsnok indítványa nem köti az Európai Unió Bíróságát, az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg. A legtöbb esetben viszont a főtanácsnoki előterjesztéssel azonos tartalmú ítélet születik a Bíróságon.