Digitális vasfüggöny: tovább korlátozzák a WhatsAppot, az Instagramot és a YouTube-ot Oroszországban

Oroszország újabb lépést tett a digitális tér további szűkítése felé: a hatóságok a „szuverén internet” keretében a korábban már betiltott vagy blokkolt oldalak elérését is tovább nehezítették azzal, hogy eltávolították őket a Nemzeti Domain névrendszerből (NDNS). A döntés érinti a WhatsAppot, a YouTube-ot, az Instagramot, valamint több „külföldi ügynökként” nyilvántartott médiumot, köztük a Radio Liberty-t, a BBC-t és a Deutsche Welle-t.

Az Euronews szerint az NDNS-ből való kivonás azt jelenti, hogy az érintett oldalak technikailag még nehezebben lesznek elérhetők: a felhasználók IP-cím alapján sem tudják majd megtalálni őket. Oroszországban a 2022-ben indított, teljes körű ukrajnai invázió óta folyamatosan bővül a blokkolt oldalak listája.

Az úgynevezett Nemzeti Domain névrendszer a „szuverén internet” egyik központi eleme. Lényegében egy olyan állami rendszer, amelyen keresztül a hatóságok képesek szabályozni az internetes forgalmat, és szükség esetén lekapcsolni egyes oldalakat. A hivatalos indoklás szerint a külföldi platformok nem tartják be az orosz jogszabályokat, és teret adhatnak szélsőséges vagy terrorista tartalmaknak.

A WhatsApp közleményben reagált. A cég azt írta: a hatóságok több mint 100 millió orosz felhasználót próbálnak elszigetelni a külvilágtól. Szerintük a privát és biztonságos kommunikáció korlátozása nem növeli, hanem csökkenti az emberek biztonságát. A vállalat közölte, továbbra is azon dolgozik, hogy a felhasználók kapcsolatban maradhassanak.

Kedden az internetfelügyelet, a Roszkomnadzor azt is bejelentette, hogy korlátozza a Telegram működését. A döntés nemcsak a felhasználók körében váltott ki felháborodást: több Kreml-párti katonai blogger is bírálta a lépést. Szerintük a Telegram kulcsfontosságú kommunikációs csatorna az Ukrajna elleni háborúban harcoló orosz erők számára, és a korlátozás zavarokat okozhat a fronton.

A hatóság ugyanakkor azt állítja, hogy az intézkedés nem érinti a hadműveleteket. Ezt több szakértő és háborúpárti kommentátor is kétkedve fogadja.

Az orosz kormány az elmúlt években többször figyelmeztette a külföldi technológiai cégeket: ha nem tartják be az orosz szabályokat, szolgáltatásaik lassítására vagy teljes betiltására is sor kerülhet. Elvárják például, hogy az orosz felhasználók adatait az országon belül tárolják, és akadályozzák meg a platformok „bűnügyi vagy terrorista célú” használatát.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője azt mondta: ha a Meta hajlandó párbeszédre és alkalmazkodik az orosz törvényekhez, lehet esély megállapodásra. Ha nem, akkor nincs miről beszélni. 
A mostani döntések mindenesetre azt mutatják, hogy Moszkva kész tovább szűkíteni az online nyilvánosság mozgásterét.