Újabb bős-nagymarosi ügy kerekedhet a tervezett málnapataki erőműberuházásból

A málnapataki szivattyús-tározós erőmű terve is magyarázhatja, miért maradt el magyar részről a hangos tiltakozás a felmelegített Beneš-dekrétumok ügyében. A múlt szerdán zöld utat kapott szlovákiai beruházás megvalósulása a pozsonyi ellenzék szerint csak és kizárólag Orbán Viktor érdekében áll, Szlovákia mindennek csak a környezeti terheit viselné, és energetikai szempontból is haszontalan lenne északi szomszédunk számára. 

Feltűnően csöndben volt a magyar miniszterelnök Beneš-dekrétumokkal összefüggésben kirobbant botrány kapcsán. Viselkedését elemzők nagyrészt annak tudták be, hogy Orbán fontosabbnak ítélte a Fico-val fenntartott jóviszony megőrzését, így biztosítva be magát Európa uniós küzdelmeiben szövetségesénél, mint a szlovákiai magyar kisebbség ügyének képviseletét. 

Az okok között vélhetőleg ez is ott van, volt, de, ha valódi magyarázatot keresünk, azt a gazdaságban találjuk meg.

A Válasz online írta meg, hogy múlt szerdán nyilvánított a pozsonyi kormány egy olyan beruházást kiemeltté, melynek megvalósulása – a szlovák ellenzék szerint is – elsősorban Magyarország, legelsősorban pedig az Orbán érdekében áll. 

Ez pedig az Ipoly felső szakaszán létesítendő málnapataki, úgynevezett szivattyús-tározós erőmű lenne. 

Hogy megértsük az ügy lényegét, kicsit érdemes elmerülni a technikai részletekbe, ez ugyanis rávilágít arra is, miért is a magyar kormány érdekében állna elsősorban az erőmű megépítése. 

A tervek szerint az Ipoly felső folyásánál lévő málnapataki víztározó fölött 500 méterrel kialakítanak egy második mesterséges tavat, és amikor sok és olcsó áram áll rendelkezésre, akkor felpumpálják oda a vizet. Amikor pedig szükség van rá, akkor hirtelen leengedik a vizet, ami meghajt egy turbinát, és ezzel áram termelődik. A módszer a leghatékonyabb módja az áram tárolásának, mert szemben a nagy ipari akkumulátorokkal, bármeddig tartalékolható általa az energia.

A hangsúly itt a sok és olcsó áramon van, ami mindenképpen kell a rendszer működtetéséhez, ami pedig potenciálisan Magyarországon áll rendelkezésre az elmúlt években kiépült hatalmas naperőművi kapacitás miatt, az ezekkel megtermelt áramot pedig be lehetne csatlakoztatni a rendszerbe. A napelemek magas aránya ugyanis a termelésben súlyos kilengésekhez vezet az áram-piacon, Szlovákiában pedig nincs ilyen sok naperőmű, az ország főként atomenergiára támaszkodik.

A Progresszív Szlovákia és a Demokraták támadják a tervet, szerintük akkumulátorokat telepíteni olcsóbb lenne, az erőmű pedig veszélyeztetné a környezetet és a környéken lakók ivóvíz-ellátását. 

Ezen felül úgy gondolják, hogy a megépítése kizárólag Orbán Viktornak lehet hasznos a Magyarországon rendelkezésre álló rengeteg – részben kihasználatlan - naperőművi energia miatt. 

A paksi erőműberuházás jelentős megcsúszása is sürgeti egy plusz erőművi kapacitás belépését a magyar árampiacra, ez is elsősorban a magyar érdekek előrébb valóságát mutatja a beruházás kapcsán, és kevésbé Szlovákiáét, ahol amúgy is energiatöbblet mutatkozik.

Természetesen magánérdekek is belejátszanak a gigantikus pénzeket megmozgató beruházásba: a lap úgy tudja, hogy Szíjj László és Paár Attila munkagépei is felvonulnak majd a munkálatokhoz. Ugyanakkor nem ez lenne az első eset, hogy az említett vállalkozók cégei jelentős szlovákiai beruházások szereplői lesznek. Így például a Szíjj László érdekeltségébe tartoz Duna Aszfalt is részt vesz a szlovákiai D3-as autópálya építésében, és tavaly dőlt el, hogy az új eperjesi kórházat a Paár Attila érdekeltségi körébe tartozó West Hungária Bau  húzhatja majd fel. 

Az erőmű kapacitása a paksi atomerőmű hatvan százalékának felelne majd meg, és ez később bővíthető lenne. A terv szerint 2035-ben állna üzembe. Előzetes számítások alapján 1,8 milliárd euróba, vagyis majdnem 680 milliárd forintba kerülne, és 12 év alatt térülne meg.