Válogatás nélkül tüzel Irán, már a törököket is támadja

Teherán nem hajlandó tárgyalni az Egyesült Államokkal, és Izrael is elszánt: a zsidó állam védelmi minisztere azt ígéri, hogy bárki lesz Hámenei utódja, azt is megölik. Ankara is kénytelen volt állást foglalni a háborúban.

Irán hosszú háborúra készül, és nincs szándéka tárgyalni az Egyesült Államokkal. Mohammad Mohbar, az Irán elleni amerikai–izraeli offenzívában megölt Ali Hámenei ajatollah, legfelsőbb politikai és vallási vezető tanácsadója úgy fogalmazott: „Teheránnak semmi bizalma nincs Washingtonban, és nem lát alapot a tárgyalásra. Addig folytathatjuk a háborút, ameddig csak akarjuk.”

Kiosztották az amerikai elnököt

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az X-en közben azzal vádolta Donald Trump amerikai elnököt, hogy elárulta a diplomáciát és a rá szavazó amerikaiakat is.

„Amikor a tárgyalásokon bonyolult nukleáris kérdésekhez úgy állnak hozzá, mintha ingatlanügyek volnának, és amikor a nagy hazugságok elfedik a tényeket, akkor a túlzó elvárásokat nem lehet teljesíteni. A következtetés: dühből lebombázni a tárgyalóasztalt” – írta.

Az iráni Szakértők Tanácsa, az ország első számú vallási-politikai döntéshozó szerve az állami televízióban jelentette be, hogy közel vannak Hámenei utódjának megválasztásához – írja a Portfolio.

Az egyik legnagyobb esélyesnek Hámenei fiát, Modzstaba Hámeneit tartják, aki túlélte az Egyesült Államok és Izrael által indított támadást.

Izrael Katz izraeli védelmi miniszter ugyanakkor kijelentette, hogy bárki is lesz Ali Hámenei utódja, „egyértelmű megsemmisítési célpontnak számít majd, nem számít, mi a neve vagy hol bujkál”.

Ankara is figyelmeztet

Irán közben Törökországra lőtt ki egy ballisztikus rakétát, amelyet a NATO keleti mediterráneumi légvédelmi erői semlegesítettek, miután áthaladt Irakon és Szírián – írta a vg.hu.

Nem sérült meg senki, a rakéta maradványai Hatay tartomány egyik körzetébe zuhantak, Törökország szíriai határához közel. A támadást követően Hakan Fidan külügyminiszter telefonon felhívta iráni kollégáját, majd a török védelmi minisztérium közleményében azt írta: „Területünk és légterünk védelmében minden szükséges intézkedést határozottan és késlekedés nélkül megteszünk. Fenntartjuk a jogot, hogy válaszoljunk az ellenséges akciókra.”

Törökország hivatalosan nem vesz részt a háborúban, és nem engedélyezte légterének használatát az Irán elleni támadásokhoz.

Libanonban ezrek menekülnek

Hanin Szajed libanoni szociális miniszter az Al-Dzsazíra televíziónak arról beszélt, hogy 65 ezer embert regisztráltak a menekülttáborokban, akik az izraeli támadások miatt hagyták el otthonukat.

További 10–20 ezer ember is menekültté vált, de ők „úton vannak”, vagy ismerősöknél találtak menedéket, és még folyamatban van a regisztrációjuk a támogatás igénybevételéhez.

Hangsúlyozta, hogy a libanoni kormány illegálisnak nyilvánította a Hezbollah katonai tevékenységét, és hosszú távú terve „az államhatalom megteremtése Libanon egész területén”.

A spanyolok inkább kimaradnának, Kanada a nemzetközi jogra hivatkozik

„Nem leszünk bűnrészesek valamiben, ami rossz a világnak, és ellentétes az értékeinkkel és érdekeinkkel is, pusztán attól való félelmünkben, hogy valaki megtorlással fenyeget” – fogalmazott Pedro Sánchez.

A spanyol kormányfő elítéli az iráni rezsimet, ugyanakkor elutasítja a jelenlegi konfliktust, és diplomáciai, politikai megoldást követel.

„Vannak, akik naivitással vádolnak majd minket emiatt, de a naivitás az, ha azt gondoljuk, hogy az erőszak a megoldás. Naivitás az, ha azt hisszük, hogy a demokrácia vagy a nemzetközi tisztelet romokon is kinőhet, vagy ha azt gondoljuk, hogy a vak és szolgai engedelmesség a vezetés egyik formája. Épp ellenkezőleg” – mondta a spanyol miniszterelnök.

Az ausztráliai viziten lévő Mark Carney kanadai miniszterelnök is bírálta Izraelt és az Egyesült Államokat, amiért nem egyeztettek sem az ENSZ-szel, sem szövetségeseikkel, mielőtt katonai támadást indítottak Irán ellen. Ugyanakkor elítélte Teheránt is, amiért arra válaszul öböl menti országokat támad.

Carney az Irán elleni katonai támadást a nemzetközi rend kudarcának nevezte, ahogyan azt is, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatai, szankciói, illetve a diplomáciai erőfeszítések ellenére hosszú éveken át nem sikerült megoldani az iráni nukleáris dosszié ügyét.