Nyolcadik napjába lépett az Irán elleni háború, a konfliktus egyre több országot érint

Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásai a nyolcadik napjukba léptek, miközben a konfliktus egyre több közel-keleti országot érint. A február 28-án indított hadművelet óta az iráni hatóságok szerint legalább 1332 ember halt meg az országban, a harcok pedig Libanonra, a Perzsa-öböl térségére és részben Irakra is átterjedtek. A térségben egyre nő a katonai feszültség, miközben az energiaárak emelkednek, és egyre több ország kapcsolódik be közvetlenül vagy közvetve a konfliktusba.

Az amerikai hadsereg közlése szerint a támadások kezdete óta több mint háromezer célpontot értek csapások Irán területén, és 43 iráni hadihajót is megsemmisítettek. Szombat hajnalban újabb intenzív bombázás érte Teheránt. Donald Trump amerikai elnök közben arról beszélt, hogy az Egyesült Államok csak „feltétel nélküli megadás” esetén hajlandó tárgyalni Iránnal.

Irán ugyanakkor továbbra is rakéta- és dróntámadásokat indít Izrael ellen. Az elmúlt napokban Tel-Avivban, Észak-Izraelben és a Negev-sivatag térségében is megszólaltak a légvédelmi szirénák. Elemzők szerint Teherán célja részben az lehet, hogy folyamatos támadásokkal terhelje túl Izrael légvédelmi rendszereit és kimerítse az elfogórakéta-készleteket.

A konfliktus a Perzsa-öböl térségére is átterjedt. Katar, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek is iráni drónokat és rakétákat jelentettek. Katar légvédelme pénteken kilenc drónt lőtt le, amelyeket az ország felé indítottak. Szaúd-Arábia szintén több drónt fogott el Rijád közelében. Kuvait egyes olajmezőin kénytelen volt csökkenteni a termelést, mert a kőolaj exportja akadozik. Közben a Hormuzi-szoros körül is nő a feszültség. Az iráni hadsereg azt közölte, hogy a szoros egyelőre nyitva marad, ugyanakkor figyelmeztetett: célponttá válhatnak az amerikai vagy izraeli hajók, amelyek ott haladnak át. A háború miatt az olajárak emelkedtek, és a Kreml szerint jelentősen nőtt a kereslet az orosz energiahordozók iránt.

Libanonban a Hezbollah március elején lépett be a konfliktusba, és rakétákat lőtt ki Észak-Izrael felé. Izrael válaszul légicsapásokat hajtott végre Dél- és Kelet-Libanonban. A libanoni egészségügyi minisztérium szerint eddig legalább 217 ember halt meg az izraeli támadásokban. A harcok miatt egyre többen hagyják el otthonaikat, és több bejrúti iskola ideiglenes menedékként működik a menekülők számára. Irakban is nő a feszültség: Erbílben egy dróntámadás ért egy szállodát, miután az amerikai nagykövetség korábban figyelmeztetett, hogy Iránhoz köthető fegyveres csoportok külföldiek által használt célpontokat támadhatnak.

Diplomáciai fronton is éleződik a helyzet. Irán az ENSZ-ben azzal vádolta az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy háborús bűnöket követnek el. Az iráni külügyminiszter-helyettes azt is kijelentette, ha európai országok csatlakoznak a katonai műveletekhez, „legitim célponttá” válhatnak. Oroszország eközben kapcsolatban áll Teheránnal. Vlagyimir Putyin telefonon beszélt Maszúd Pezeskján iráni elnökkel, és részvétét fejezte ki az áldozatok miatt. Amerikai tisztviselők szerint Moszkva hírszerzési információkat is megoszthat Iránnal az amerikai katonai mozgásokról.

Washington egyelőre nem adott pontos időkeretet a hadműveletre. A Fehér Ház szerint a katonai kampány akár négy–hat hétig is eltarthat. A Pentagon közben további katonai eszközöket vezényel a térségbe, és az amerikai hadiipari termelés jelentős növelését is bejelentették.

A háború humanitárius következményei is egyre súlyosabbak. Az ENSZ becslése szerint eddig legalább 330 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát a térségben. A jelenlegi adatok szerint Iránban több mint 1300 ember halt meg, Libanonban több mint kétszáz, Izraelben legalább tizenegy, miközben hat amerikai katona is életét vesztette a harcok során.

Fotó: Al Jazeera/Facebook