Von der Leyen: stratégiai hiba lenne visszatérni az orosz energiához

Irán szerepéről, az európai energiabiztonságról és az orosz fosszilis energiahordozóktól való függőség kockázatairól beszélt Ursula von der Leyen Strasbourgban. Az Európai Bizottság elnöke szerint az iráni vezetés destabilizáló szerepet játszik világszerte, miközben az európai energiaárak alakulása is jól mutatja, milyen ára van a külső függőségnek.

Von der Leyen ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Európai Unió nem a konfliktus eszkalációjában érdekelt. Szerinte az iráni emberek megérdemlik a szabadságot és azt, hogy maguk dönthessenek az ország jövőjéről, az EU azonban továbbra is a nemzetközi jog és a békés rendezés mellett van elkötelezve.

Az Európai Bizottság elnöke beszédében kitért az energiapiacokra is. Szerinte a jelenlegi közel-keleti konfliktus már rövid idő alatt is érezhető gazdasági következményekkel jár Európában. Von der Leyen elmondása szerint a gáz és az olaj árának emelkedése mindössze tíz nap alatt mintegy hárommilliárd euróval növelte az EU tüzelőanyag-importjának költségeit. Ez – jelenlegi árfolyamon – több mint ezermilliárd forintos többletterhet jelent az európai adófizetőknek.

Az Európai Bizottság elnöke szerint ez jól mutatja, milyen ára van annak, ha a kontinens túlságosan függ a külső energiahordozóktól.

Von der Leyen arra is figyelmeztetett, hogy az európai energiastratégia feladása és az orosz fosszilis energiahordozókhoz való visszatérés súlyos stratégiai hiba lenne. Úgy fogalmazott: egy ilyen lépés csak növelné Európa kiszolgáltatottságát és gyengítené a kontinens biztonságát.

Bár konkrét országot nem említett, kijelentései egybevágnak azzal a politikai vitával, amely az utóbbi napokban bontakozott ki az EU-ban. Orbán Viktor magyar miniszterelnök ugyanis levélben kérte az Európai Bizottság elnökét, hogy függesszék fel az orosz energiahordozókra kivetett szankciókat.

Az Európai Bizottság elnöke szerint az uniós vezetőknek a jövő heti csúcstalálkozón azt is át kell tekinteniük, hogyan lehetne mérsékelni az energiaárak hatását a fogyasztókra.

Mint mondta, a lakossági energiaszámlákban az energia tényleges ára átlagosan csak mintegy 56 százalékot tesz ki, a többit hálózati díjak, kvóták és különböző adók adják. Szerinte ezért több ponton is lehetne enyhíteni a terheket, például azzal, hogy az áramárakat kevésbé kötik a gáz árának alakulásához.

Von der Leyen arról is beszélt, hogy a megújuló és nukleáris energiából előállított áram ára az utóbbi időszakban stabil maradt, ami szerinte azt bizonyítja, hogy az EU hosszú távú energiaváltási stratégiája helyes irányba mutat. Az adópolitikával kapcsolatban azonban hozzátette: ezen a területen elsősorban a tagállamok rendelkeznek hatáskörrel, így a döntések jelentős része nem Brüsszelben, hanem a nemzeti kormányoknál születik meg.