Már Ausztria is biztonsági kockázatot lát Magyarországban az oroszokkal fenntartott kapcsolatok miatt
Azonnali parlamenti vizsgálatot követelnek az osztrák Zöldek, miután a magyar külügyminiszter orosz kapcsolatai és a német Alternatíva Németországért (AfD) politikusaival szembeni hasonló gyanúk újabb biztonsági kérdéseket vetettek fel az Európai Unióban. Meri Disoski osztrák képviselő azt akarja tisztázni, milyen uniós és osztrák következményei lehetnek az ügynek.
Azonnali parlamenti vizsgálatot követelnek az osztrák Zöldek, miután a magyar külügyminiszter orosz kapcsolatai és a német Alternatíva Németországért (AfD) politikusaival szembeni hasonló gyanúk újabb biztonsági kérdéseket vetettek fel az Európai Unióban. Meri Disoski osztrák képviselő azt akarja tisztázni, milyen uniós és osztrák következményei lehetnek az ügynek.
Meri Disoski szerint Ausztria nem maradhat tétlen a felmerült biztonsági aggályokkal kapcsolatban, különösen annak fényében, hogy az osztrák állambiztonsági és hírszerzési szervek már korábban is figyelmeztettek az orosz kémtevékenység jelenlétére – számolt be a Népszava a Die Presse értesülése alapján. A zöldpárti képviselő az FPÖ és az orosz politikai vezetés közötti kapcsolatokra is felhívta a figyelmet. Parlamenti kérdésében arra vár választ, hogy az osztrák-EU koordináció keretében hoztak-e rendkívüli intézkedéseket, illetve kértek-e további biztonsági garanciákat uniós szinten.
A vizsgálóbizottság felállításának esélye egyelőre csekélynek tűnik. Az osztrák napilap szerint a hasonló korábbi kezdeményezések sem kaptak széles körű politikai támogatást, és a jelenlegi hárompárti kormánykoalícióban leginkább a liberális Neos mutat nyitottságot az orosz kapcsolatok mélyebb feltárására.
Mindezt erősíti, hogy a Politico beszámolója szerint Németországban is felmerült, hogy AfD-s politikusok belső uniós dokumentumokhoz juthattak hozzá, ami újabb vitát indított az oroszbarát politikai szereplők és az érzékeny információk kapcsolatáról.
Az Európai Bizottság időközben magyarázatot kért Budapesttől, hangsúlyozva, hogy a tagállamok közötti bizalom az uniós együttműködés alapfeltétele. Több beszámoló szerint az uniós partnerek az utóbbi időben már óvatosabban kezelik Magyarországot, és egyes érzékeny egyeztetésekből inkább kihagyják a magyar képviselőket. Donald Tusk lengyel miniszterelnök arról beszélt, hogy a magyar–orosz információszivárgás gyanúja már régóta ismert a politikai körökben.
Egy kedden megjelent oknyomozó cikk újabb telefonbeszélgetésről számolt be Szijjártó Péter és Szergej Lavrov között, és azt állította, hogy a magyar külügyminiszter az elmúlt években több alkalommal is az orosz érdekekkel összhangban lépett fel uniós fórumokon, valamint szorgalmazta egyes szankcionált orosz személyek és szervezetek levételét az EU szankciós listájáról.
A Washington Post pedig korábban arról írt, hogy Szijjártó az uniós ülések szüneteiben rendszeresen egyeztetett telefonon Lavrovval. A Politico pedig öt uniós diplomata és tisztségviselő forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy az EU döntéshozói egyes érzékeny tárgyalásokból lényegében kizárják Magyarországot, mert attól tartanak, hogy bizalmas információk kerülhetnek orosz kézbe.