Jön a nagy áttörés? Orbán bukásával az EU külügyminiszterei átfogó változásokra készülnek

Az EU diplomáciai körei szerint a blokk most valóban készen áll a változásokra: az Ukrajnának nyújtott segélyektől az Oroszország és Izrael elleni szankciókig. Kedden az EU külügyminiszterei között érezhetően könnyedebb volt a hangulat, Szijjártó Péter sokaknak okozhatott örömet a távolmaradásával. Brüsszel elérkezett látja az időt az Izrael elleni szankciók életbe léptetésére is.

A miniszterek, akik Viktor Orbán választási veresége óta először találkoztak Luxemburgban, azt mondták, hogy a budapesti új vezetés új reményt adhat azoknak a tárgyalásoknak, amelyeket évek óta terhelt az orbáni gáncsoskodás. Az Ukrajnának nyújtott segélytől a Ciszjordániában erőszakos telepesek elleni szankciókig, valamint az új országok felvételére irányuló, megrekedt erőfeszítésekig – a találkozó szünetében a Politicónak nyilatkozó diplomaták szerint a régóta befagyott ügyek most újra elindulhatnak.

„Nagyon lehangoló volt összegyűlni a Külügyi Tanácsban, mert mindenki tudta, hogy bármiről is beszéljünk, nem fogunk előrelépni” – mondta Margus Tsahkna észt külügyminiszter a brüsszeli lapnak, utalva arra, hogy Orbán évekig vissazélt a külpolitikai vétójoggal, hogy megakadályozza az Ukrajnát támogató intézkedéseket.

Most határozottan reménytelibb új hangulat uralkodik a teremben

 – fűzte hozzá Tsahkna, nem felejtve megemlíteni azt, hogy épp most beszélt telefonon Orbán Anitával, akit a következő magyar külügyminiszterrel, aki azt mondta Tsahknának, hogy „a magyarok Európát választották.”

Egy héttel a történelmi magyar választási eredmény után már érezhetők a hatások

Orbán Viktor vasárnap jelezte, hogy már ezen a héten feloldhatja vétóját az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hitel ügyében, miután látogatást tettek Budapesten az Európai Bizottság magas rangú tisztviselői, köztük Ursula von der Leyen befolyásos kabinetfőnöke, Bjoern Seibert. Brüsszelben további áttörésre törekednek, többek között az Oroszország elleni 20. szankciócsomag élesítésére, az erőszakos ciszjordániai telepesek elleni új szankciókra, amelyeket Magyarország kivételével az összes EU-tagállam támogatott, sőt az EU bővítési menetrendjére is, amely részben Orbán blokkja miatt állt meg, hogy fontolóra vegye Ukrajna uniós csatlakozását.

Újra meg kell vizsgálnunk a régóta elakadt döntéseket is, beleértve az Ukrajnával folytatandó tárgyalások megkezdését

– mondta Kaja Kallas, az Európai Bizottság alelnöke egy sajtótájékoztatón, hivatkozva a szankciókra és az Ukrajnának az EU Békealapja keretében nyújtandó finanszírozásra, amely a Kijevnek nyújtott katonai segítség finanszírozásának mechanizmusa. „Teljesen új hangulat uralkodott a teremben… A miniszterek egymás után adták elő a helyzetről szóló elemzésüket. Az az érzésünk, hogy ezek közül a kérdések közül sokban talán már most is van előrelépés.” mondta a lapnak egy zárt ajtók mögötti megbeszélésein jelen lévő uniós diplomata. Magyar Péter hivatalba lépése után – ami várhatóan május közepén történik meg – az EU erőteljesebb álláspontot képviselhet Oroszországtól a Közel-Keletig szinte minden ügyben.

Ideje lesz szankcionálni Izraelt is, miután Szijjártó eltűnt, mint a kámfor

Kedden Magyarországot a Külügyek Tanácsában Ódor Bálint, Budapest régóta szolgáló állandó képviselője képviselte Brüsszelben. Szijjártó Péter külügyminiszter nem vett részt a találkozón. Az első EU-diplomata szerint Ódor hallgatott a találkozó nyitó vitája során.

A luxemburgi beszélgetések nagy része egy olyan vezetőre összpontosult, aki még nem lépett hivatalba, és akinek külpolitikai álláspontja inkább spekuláció tárgyát képezi, mint bizonyosságot. Tsahkna szerint Orbán távozásával azok az országok, amelyek eddig „Magyarország mögé bújtak” – hagyva, hogy Budapest viselje el a nyilvános kritikát az általuk csendben osztott álláspontok miatt –, kénytelenek lesznek egyértelműbb álláspontot kialakítani. „Ezt a bővítési vita kapcsán fogjuk majd látni” – tette hozzá.

Spanyolország, Belgium és Szlovénia a találkozót arra használta fel, hogy szorgalmazza az EU és Izrael közötti társulási megállapodás felfüggesztését, amely Izrael és az unió közötti kereskedelmi kapcsolatokat szabályozza, egy vitatott halálbüntetési törvény, a telepesek erőszakos cselekményei és a Gázában fennálló humanitárius aggodalmak miatt.

„Izrael hozzáállása teljesen elfogadhatatlan. Nyilvánvaló, hogy hangosabban kell beszélnünk a szankciókról” – mondta Maxime Prévot belga külügyminiszter a találkozóra érkezve, de ez a kezdeményezés, amelyet Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a múlt hétvégén Barcelonában tartott baloldali csúcstalálkozón támogatott, nem jutott előrébb még Orbán követőinek távollétében sem a Külügyek Tanácsa asztalánál. „Az EU és Izrael közötti megállapodás felfüggesztése véleményünk szerint nem helyénvaló” – nyilatkozta Johann Wadephul német külügyminiszter. Berlin és Róma kulcsszerepet játszott a javaslat megakadályozásában.