A normandiai partraszállás évfordulóján migrációs „invázióról” beszélt az amerikai védelmi miniszter
A normandiai megemlékezésen élesen bírálta Európa migrációs politikáját Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter. A Trump-kormányzat bevándorlásellenes retorikáját visszhangozva azt állította, hogy az európai partokat ma már nem hadseregek, hanem „veszélyes ideológiák” ostromolják.

A D-nap 82. évfordulóján tartott normandiai megemlékezésen élesen bírálta Európa migrációs politikáját Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter. A Trump-kormányzat bevándorlásellenes retorikáját visszhangozva azt állította, hogy az európai partokat ma már nem hadseregek, hanem „veszélyes ideológiák” ostromolják, miközben az európai vezetők szerinte nem lépnek fel kellő határozottsággal az illegális bevándorlással szemben.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a normandiai partraszállás 82. évfordulóján rendezett megemlékezésen az európai migrációs politikát vette célkeresztbe. Beszédében párhuzamot vont a második világháború idején zajló katonai fenyegetések és a jelenlegi migrációs folyamatok között.
A miniszter szerint ma már nem ellenséges hadseregek, hanem „veszélyes ideológiák” érkeznek Európa partjaihoz. Kiemelte Spanyolországot, Olaszországot, Görögországot és Bulgáriát, amelyek szerinte fokozott nyomás alatt állnak a tengeri migráció miatt. Hegseth azt is felvetette, hogy az európai fővárosok nem tesznek eleget az illegális bevándorlás megfékezéséért.
A kijelentések illeszkednek a Trump-adminisztráció bevándorlásellenes politikájához, amely az elmúlt időszakban egyre gyakrabban fogalmazott meg kritikát az európai országok migrációs gyakorlataival kapcsolatban.
Hasonló hangnemben nyilatkozott pénteken JD Vance amerikai alelnök is. Egy tavalyi southamptoni késelés kapcsán a tömeges migráció következményének nevezte egy brit fiatal halálát, és úgy fogalmazott, hogy erre a jelenségre a „jogos felháborodás” a megfelelő válasz.
A brit kormány elutasította a kijelentéseket. A miniszterelnöki hivatal közölte, hogy elítéli a brit demokráciába való külső beavatkozási kísérleteket, és emlékeztetett arra, hogy az áldozat családja korábban kérte: fiuk tragédiáját ne használják fel politikai vagy társadalmi megosztottság szítására. A brit ügyészség emellett megerősítette, hogy az elkövető az Egyesült Királyságban született.
Donald Trump korábban is többször bírálta az európai bevándorlási politikát. Tavaly az ENSZ Közgyűlésén arról beszélt, hogy az ellenőrizetlen migráció súlyos következményekkel járhat az európai országokra nézve. Keir Starmer brit miniszterelnök ugyanakkor visszautasította ezeket az állításokat, miközben elismerte, hogy a La Manche csatornán érkező illegális bevándorlók kezelése jelentős kihívást jelent.
Normandiai beszédében Hegseth a migráció kérdése mellett Európa védelmi szerepvállalásáról is szólt. Úgy fogalmazott, hogy a kontinens az elmúlt évtizedekben túlságosan elkényelmesedett, és a szabadság megőrzése a mai politikai és katonai vezetők felelőssége.
A D-nap a történelem legnagyobb tengeri partraszállási hadműveleteként vonult be a történelembe: 1944. június 6-án brit, amerikai és kanadai csapatok szálltak partra Normandia öt partszakaszán, megkezdve Nyugat-Európa felszabadítását a náci megszállás alól.
Az ENSZ adatai szerint a tengeri migráció Európában 2015-ben érte el csúcspontját, amikor több mint egymillió ember kelt át a Földközi-tengeren. A legfrissebb adatok szerint 2025 áprilisa és 2026 márciusa között az Egyesült Királyságban, Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban és Cipruson összesen 169 ezer tengeri érkezést regisztráltak. Az idei év első öt hónapjában a La Manche csatornán keresztül Nagy-Britanniába érkezők száma ugyanakkor 38 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A Trump-kormányzat új nemzetbiztonsági stratégiája szintén hangsúlyosan foglalkozik a migráció kérdésével. A dokumentum szerint a jelenlegi trendek fennmaradása esetén Európa néhány évtizeden belül jelentős társadalmi és demográfiai átalakuláson mehet keresztül. Eközben az Egyesült Államokban a bevándorlás visszaszorítása továbbra is a kormányzat egyik legfontosabb politikai prioritása, és az ICE ügynökei 2025 eleje óta több ezer embert vettek őrizetbe.
Fotó:Facebook/Pete Hegseth





