Megszavazta az Orbán-kormány: egyhangúlag jóváhagyják az ukrán EU-hitelhez szükséges jogszabályt

Az európai uniós tagállami kormányok állandó képviselőinek szerdai ülésén a magyar kormány hozzájárult ahhoz, hogy írásbeli eljárással elfogadják az EU költségvetéséről szóló rendelet módosítását. A jogszabályi módosítás azért szükséges, hogy végre lehessen hajtani a tagállami vezetők decemberben egyhangúlag kötött alkuját Ukrajna 90 milliárd eurós hiteléről. 

A decemberben kötött alku végrehajtásához három jogszabályt kell elfogadni. Ezek közül kettőt már sikerült elfogadni, köztük magáról a kölcsönről szólót, amelyet a 27-ből 24 ország fogadott el megerősített együttműködéssel, Magyarország nélkül. A hitelt viszont a közös uniós költségvetésből finanszíroznák, ehhez pedig csak közös megegyezés alapján lehet nyúlni. Vagyis az erről szóló jogszabályhoz kell a magyar kormány jóváhagyása is. Emiatt történt az is, hogy a decemberi csúcstalálkozón a hitelnyújtásról szóló részt a végkövetkeztetések közös részébe tették, nem pedig a külön Ukrajnáról szólóba - írja a Telex. 

A magyar kormány azért kezdte el gátolni az Ukrajnának szánt hitelt, mert az oroszok egy támadása után leállt az olajszállítás az Ukrajnán át orosz olajat hozó Barátság kőolajvezetéken. A magyar kormány szerint az ukránok pusztán csak politikai indokból nem akarták újraindítani a vezetéket, amit különböző műholdfelvételekkel próbáltak igazolni. Az ukránok ezt azzal próbálták magyarázni, hogy az űrből nem lehet látni minden kárt, de semmilyen uniós küldöttsé nem engedtek a vezeték közelébe. 

A magyar kormány kezdetben azon az állásponton volt, hogy minden, Ukrajnára nézve bármilyen szempontból is kedvező döntést ők blokkoltak. Ennek azonban március közepén némileg ellentmondtak azzal, hogy csendben jóváhagyták a személyek elleni, épp lejáró szankciócsomag meghosszabbítását, amellyel a kampány vége előtt lezárhatták volna a vitát, ha szerintük a vezetéknek már februárban sem volt semmi különösebb baja. Ukrajna kezdetben azt ígérte, hogy február végén helyreáll a szállítás, március közepén azonban már másfél hónapra növelték ezt az időt. A Fidesz szerint ez a bizonyítéka annak, hogy Ukrajna beavatkozott a magyar választásokba, és a bizonytalanság fenntartásával kedveztek a Tisza Pártnak. 

A miniszterelnököt az utólagos blokkolás miatt jogsértő zsarolással vádolták meg a márciusi EU-csúcson, ahol a tagállami vezetők túlnyomó többsége elítélte Orbán hozzáállását. Eközben az addig használaton kívül helyezett horvát Adria-vezetéken keresztül érkezett olaj, az Európai Bizottság pedig anyagi és technikai segítséget is felajánlott a javításhoz. Orbán Viktor vasárnap a Facebook-oldalán jelentette be, hogy akár hétfőn újraindulhat az olaj a Barátság Kőolajvezetéken és hogy a magyar kormány álláspontja pedig változatlan abból a szempontból, hogy ha lesz olaj, akkor lesz pénz is. Amint helyreáll az olajszállítás, nem akadályozzuk tovább a hitelkeret elfogadását - írta Orbán Viktor.

Bóka János EU-ügyi miniszter vasárnap jelezte, hogy a tagállamok állandó képviselőinek szerdai ülésén elfogadhatják a blokkolt jogszabályt. Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő kedden az uniós külügyminiszterek találkozóján megerősítette: „pozitív döntésekre számítunk holnap”. 

Addigra a költségvetési rendelet módosítása ténylegesen meg is jelent az állandó képviselők szerdai napirendjén. Nem sokkal később Volodimir Zelenszkij is bejelentette, hogy befejezték a vezeték helyreállítását, amit a Mol is megerősített. 

Szerdán Bóka azt írta egy Facebook-bejegyzésében, hogy „a rendelkezésünkre álló információ szerint ma 11:35-kor újraindult a kőolajszállítás”. A bejegyzésben arról is írt, hogy a blokkolás „súlyos konfliktusokhoz vezetett az EU-n belül is, de ezek felvállalása a nemzeti érdek képviseletében nem volt elkerülhető”. A kormány szerinte „mindvégig tartotta magát a lojális együttműködés elvéhez” (korábban ennek a jogi kötelezettségnek a megsértésével vádolta Orbánt az állam- és kormányfők testületének elnöke, António Costa). „A 90 milliárd eurós ukrán hitelkeret blokkolása, nem cél volt, hanem eszköz érdekeink érvényesítésére, amit a rosszhiszemű ukrán magatartás kényszerített ki”, és „ebben a helyzetben az a szempont vezérelt bennünket, hogy az ellátási forrásokat és útvonalakat lehetőség szerint bővítsük, de semmiképpen ne csökkentsük”.

Kép: ATV/Magyarország