Geopolitikai dráma: Magyarországon is tárgyalt Izrael az iráni rezsim örökösével, füstbe ment a terv

Magyar érintettséggel rendelkező geopolitikai taktikázást sejtet a New York Times cikke. Eszerint az izraeli vezetés és Trump Mahmúd Ahmadinezsád szélsőségesen antiszemita iráni politikust szerették volna az új iráni rezsim élén látni. A terv nem jött be, ugyanakkor a kormánytagok állítólagos tudtával több egyeztetés is történt erről Budapesten, NKE-s látogatásoknak álcázva.

Néhány nappal azután, hogy az izraeli–amerikai légicsapások lefejezték Irán politikai és vallási vezetését, Trump elnök nyilvánosan kijelentette: az lenne a legjobb, ha Iránban „valaki belülről” venné át az ország irányítását. A New York Times most egy terjedelmes cikkben leplezte le, hogy volt is egy konkrét kiszemeltjük erre a szerepre – ehhez a hajmeresztő tervhez pedig Magyarország is asszisztált.

Az Izrael támogatta antiszemita?

A kiszemelt a szélsőségesen antiszemita – és egyébként Egyesült Államok-ellenes – politikus, Mahmúd Ahmadinezsád volt. Saját X-oldala szerint Ahmadinezsád férj, apa, nagyapa, egyetemi tanár, elnök, polgármester, kormányzó, focista és büszke iráni. 2005 és 2013 közötti elnöksége alatt az iráni belpolitikához képest is konzervatív nézeteket vallott: a vallási rendőrség nagyobb hatalomhoz jutott, a ruházati szabályokat szigorúbban ellenőrizték, férfiak és nők csak külön liftet használhattak, „tisztátalan” zenét nem lehetett az állami tévében és rádióban játszani, a „rendetlenkedő” egyetemistákat pedig brutálisan szétverette.

Sosem fogta vissza magát sem a Nyugattal, sem Izraellel kapcsolatban: már elnökjelöltként is élesen felszólalt az Egyesült Államokkal való együttműködés ellen. Elnökként arról beszélt, hogy az emberek nagy része szerint a szeptember 11-i terrortámadások mögött az USA áll. Izrael elpusztításának szándékát az iráni vezetők többsége inkább körül szokta írni, és a plasztikus, durva megfogalmazásoktól általában tartózkodik, Ahmadinezsád azonban nyíltan kimondta, hogy „Izraelt el kell törölni a térképről”.

A holokausztot rendszeresen „mítosznak” nevezte, amit szerinte csak azért találtak ki, hogy a zsidók saját államot hozhassanak létre. Védnöksége alatt holokauszttagadó karikatúraversenyt rendeztek, és többször kifejtette, hogy a kereszténység és a judaizmus elhajlás az egyetlen helyes utat jelentő iszlámtól.

Meglepőnek hathat tehát, hogy Izrael éppen őt szerette volna az iráni rezsim élén látni. A rezsim által az iráni közéletből fokozatosan kiszorított politikus a háború kezdetekor házi őrizetben volt, az innen való kiszabadításának terve pedig valóságos kémfilmbe illő módon zajlott volna:

Február végén ugyanis arról lehetett hallani, hogy Ahmadinezsád teheráni otthonát találat érte, amikor az izraeliek sorra lőtték ki a rezsim vezetőit. Amerikai tisztviselők és egy Ahmadinezsádhoz közel álló forrás szerint azonban a támadás valójában nem ellene irányult, sőt: éppen őt akarták kiszabadítani a már említett de facto házi őrizetből. Az otthona előtt strázsáló gárdisták ugyan meghaltak a precíziós csapásban, de maga Ahmadinezsád is megsérült, és ez állítólag elvette a kedvét az egésztől.

Titkos tárgyalások az NKE-n? 

A történet azonban itt még érdekesebb fordulatot vett, az eseményeknek ugyanis magyar szála is van. Ismeretes, hogy az iráni politikus meghívást kapott Orbán Viktor politikai igazgatójának egyetemére, és 2024-ben, illetve 2025-ben is tartott zártkörű előadásokat az NKE-n. Budapestről alig néhány nappal azelőtt tért vissza, hogy Izrael tavaly júniusban elkezdte lőni Iránt.

A háború kitörésekor a nyilvánosság előtt visszafogottan viselkedett, és csak néhány nyilatkozatot tett közzé a közösségi médiában, miközben ősellenségei a hazáját lőtték – erre azért sokan felfigyeltek. Eközben az egyetemen Benjámin Netanjahut tiszteletbeli polgárrá avatták, majd nem sokkal később ismét fogadták Ahmadinezsádot. Mindebből a tervet illetően az alábbi következtetés vonható le:

A HVG 2024 őszén névtelen forrásokra hivatkozva arról írt – bár ezt később többen tagadták –, hogy Ahmadinezsád első budapesti útjáról több magyar kormánytag is előzetesen tudott. Sőt, azzal is tisztában voltak, hogy a korábbi iráni elnök programjában szerepelt egy titkos éjszakai találkozó is.

A lap szerint ez egy magas szintű iráni–izraeli háttértárgyalás volt. Akkor még nem lehetett érteni, hogyan kerül a képbe az Iránon belül már marginalizált Ahmadinezsád, és mi lehetett a terv, de most valószínűleg választ kaptunk erre.

Füstbement terv?

Két izraeli védelmi tisztviselő a Timesnak elmondta, hogy Izrael kezdetben három szakaszban képzelte el a háború lefolyását:

• Az első szakasz az Egyesült Államok és Izrael légicsapásaival kezdődik, majd az iráni legfőbb vezetők meggyilkolásával és a kurdok mozgósításával folytatódik.
• A második fázisban az Izrael által végrehajtott befolyásoló kampányok és a kurd invázió együttesen politikai instabilitást teremtettek volna Iránban, azt az érzetet keltve, hogy a rezsim elveszítette az irányítást.
• A harmadik szakaszban a rezsim – az intenzív politikai nyomás és a kulcsfontosságú infrastruktúra (például az áramellátás) megrongálása miatt – összeomlott volna, lehetővé téve egy izraeliek által „alternatív kormánynak” nevezett entitás létrehozását.

Ezt a kormányt vezethette volna Ahmadinezsád. A légitámadásokon és a legfőbb vezető meggyilkolásán kívül azonban a terv alig valósult meg.

Danny Citrinowicz Irán-szakértő a Times cikkére reagálva leírta, mennyire elrugaszkodott volt ez a terv a valóságtól. Szerinte Ahmadinezsádot a rezsim már régóta kiszorította a közéletből, és soha nem rendelkezett érdemi támogatással a Forradalmi Gárda részéről.

A szakértő úgy fogalmazott: „Ahogy egyre több részlet derül ki az iráni hadjáratról, egyre világosabbá válik, milyen meggondolatlan és felkészületlen volt az, és hogy a tervezői milyen mélyen félreértették Irán politikai és katonai rendszerét. Ez nem csupán egy kudarcba fulladt művelet volt; ez egy olyan stratégián alapuló fiaskó, amely alig hasonlított a valós helyzetre. Az Ahmadinezsád-epizód csupán újabb szög annak a fantáziának a koporsójába, miszerint külső katonai nyomás révén rezsimváltást lehetne előidézni Iránban.”

Fotó: Dolate Bahar / X