Megdöbbentően rossz állapotban van a közoktatás

Robbanás előtti állapotokról beszélnek a Pedagógusok Szakszervezetében: a demográfiai válság és a meredeken emelkedő sajátos nevelési igényű tanulók száma miatt komoly gondokkal szembesül a magyar közoktatás.

Totyik Tamás szerint néhány éven belül teljesen átalakulhat az iskolarendszer, miközben egyre több intézmény küzd majd a gyermekekért – írja az Economx.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint egyszerűen elfogynak a gyerekek, miközben a rendszer olyan demográfiai fordulóponthoz érkezett, amely néhány éven belül alapjaiban rengetheti meg az óvodák és iskolák működését.

Úgy látja, hogy amennyiben a politika továbbra is halogatja a döntéseket, annak súlyos gazdasági és társadalmi következményei lehetnek.

Magyarországon az elmúlt tíz évben 22,5 százalékkal csökkent a születések száma. Míg 2015-ben még 110 800 gyermek született, addig 2024-re ez a szám 84 300-ra esett vissza, 2025-ben pedig már csak 77 600 újszülött látta meg a napvilágot.

A szakszervezeti vezető úgy látja, hogy három sajátosan magyar tényező gyorsította fel a népességfogyást: a külföldre távozó fiatalok magas száma, a hosszú évek óta stagnáló vagy recessziós gazdasági környezet, valamint a kormány által fenntartott háborús pszichózis. Úgy fogalmazott, hogy a családtámogatási rendszer és az adókedvezmények önmagukban nem tudták ellensúlyozni ezeket a hatásokat.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint több helyen 30 százalékot meghaladó visszaesést mértek a születésszámban 2015 és 2024 között. Példaként említette:

• a Sellyei járást, ahol 20 százalékos; 
• a Bonyhádi járást, ahol 28 százalékos; 
• a Tolnai járást, ahol 25 százalékos; 
• Budapest VI. kerületét, ahol 26 százalékos; 
• Budapest VIII. kerületét, ahol 30 százalékos; 
• a Téti járást, ahol 36 százalékos; 
• valamint Budapest V. kerületét, ahol 48 százalékos visszaesést mértek az elmúlt tíz évben. 

A legsúlyosabban érintett térségek között említette a Bajai, Cigándi, Tokaji, Mohácsi, Dunakeszii, Balatonfüredi, Szentesi és Zalaegerszegi járást, de több budapesti kerületben is drámai a csökkenés. A XII. és XVI. kerületben, illetve Dunakeszin például már 40 százalék feletti eltérés látszik a jelenlegi első osztályos beiratkozások és a megszülető gyermekek száma között.

Totyik Tamás szerint ez azt jelenti, hogy néhány éven belül olyan iskolák működhetnek majd, amelyeknek csak töredéknyi tanulójuk lesz a jelenlegi kapacitásokhoz képest. A magyar közoktatási rendszer ugyanis még mindig arra a korszakra van „kalibrálva”, amikor egy-egy évfolyam átlagosan 110 ezer gyermeket jelentett. Ehhez képest hamarosan eljöhet az az idő, amikor már csak 72 ezer gyermek lesz évfolyamonként.

A PSZ elnöke arról is beszélt, hogy az első komoly törés az óvodáknál jelentkezhet 2027 körül, majd 2030-ra az alsó tagozatokban is látványossá válik a gyerekszám zuhanása. Már most érzékelhető az intézmények közötti „harc a gyermekekért”: egyes óvodák a korábbi három év helyett már kétéves gyermekeket is felvesznek, csak hogy fenn tudják tartani a csoportlétszámokat.

Ugyanakkor azt is jelezte, hogy a demográfiai visszaesést nem szabad egyszerű megszorítási logikával kezelni. Szerinte történelmi lehetőség lenne arra, hogy végre csökkenjenek az osztálylétszámok, és több figyelem jusson a diákokra.

A szakszervezeti vezető arra is figyelmeztetett, hogy meredeken emelkedik a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma. Míg a 2001/2002-es tanévben 58 615 SNI-s diákot tartottak nyilván, addig a 2024/2025-ös tanévben már 109 430-at. Ez közel kétszeres növekedést jelent.

A PSZ elnöke szerint a háttérben több tényező áll: javult a diagnosztikai rendszer, miközben a digitális túlterhelés, a családi instabilitás, a szociális traumák és bizonyos környezeti hatások is szerepet játszhatnak a tanulási és magatartási zavarok terjedésében.

Címlapkép: Facebook