920 halott a venezuelai földrengésekben, 214 utórengést regisztráltak

Kilencszázhúszra emelkedett a szerdai venezuelai földrengés halálos áldozatainak, és 3360-ra a sérültjeinek száma – közölte Jorge Rodríguez parlamenti elnök pénteken, a VTV állami televíziónak nyilatkozva. A szerda reggel történt 7,2 és 7,5-ös rengések után több, mint 214 utórengést jelentettek.

Korábban a dél-amerikai ország ügyvivő elnöke, Delcy Rodríguez még 589 halottról és 2980 sérültről számolt be. Az ügyvivő elnök, aki katonai és polgári illetékesekkel együtt tekintette át a katasztrófahelyzetet, elmondta: az összeomlott épületek romjai között folyamatosan kutatnak a túlélők és a sérültek után. Hozzátette, hogy a szerda reggeli 7,2-es, illetve 7,5-ös erősségű „ikerföldrengést” 214 utórengés követte, amelyek közül a legnagyobb 4,9-es erősségű volt. Az EMSC földrengés megfigyelő intézet adatai szerint ez utóbbi epicentruma Észak-Venezuelában, Maracaytól 61 kilométerre északnyugatra volt, és a fővárosban, Caracasban is érezni lehetett.

Az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese, Tom Fletcher Genfben tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt,  az eltűntek száma meghaladhatja az 50 ezret. Az AFP hírügynökségnek nyilatkozva hozzátette: „kolosszális feladat” lesz a romok átfésülése. Tájékoztatása szerint jelenleg 35 mentőcsapat – összesen mintegy 1500 képzett szakember és több mint 100 mentőkutya – dolgozik a terepen.

A venezuelai parlamenti elnök megerősítette, hogy péntek délután már 871 nemzetközi mentő tartózkodott az országban. Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) szerint eddig többek között Mexikó, Salvador, Chile, Kolumbia, Olaszország, Svájc és az Egyesült Államok küldött csapatokat. A közeljövőben Spanyolországból, Franciaországból, Nagy-Britanniából, Németországból, Hollandiából és Katarból is várnak segítséget.

Az európai országok közül Szlovákia vasárnap reggel egy tizenöt tűzoltóból, négy mentőkutyából és vezetőikből álló csapatot, valamint kéttonnányi felszerelést indít útnak – jelentette be Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter közösségi oldalán. Szombaton a cseh Városi Kutató- és Mentőcsapat (USAR) hetventagú missziója is elutazik Venezuelába, soraikban tűzoltókkal, szerkezetépítő mérnökökkel, drónszakemberekkel, kutyás mentőkkel, valamint orvosokkal és egy tolmáccsal.

A mentési munkálatok megkönnyítése érdekében az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma bejelentette: négy hónapra felfüggesztik a Venezuela ellen elrendelt pénzügyi szankciókat.

Külföldi állampolgárok az áldozatok között

A katasztrófának számos külföldi, illetve kettős állampolgárságú áldozata is van, elsősorban spanyol és portugál származásúak. A lisszaboni külügyminisztérium tájékoztatása szerint a halottak között kilenc portugál állampolgár van, ötvenhat embert pedig eltűntként tartanak nyilván, velük egyelőre nem sikerült felvenni a kapcsolatot.

José Manuel Albares spanyol külügyminiszter közölte, hogy legalább négy spanyol állampolgár rekedt a romok alatt, további 99 embert pedig eltűntként keresnek a hatóságok. A madridi bevándorlási minisztérium adatai szerint 2026 elején 147 ezer spanyol élt Venezuelában; a spanyol kormány most több millió eurós gyorssegélyt ajánlott fel a bajbajutott országnak.

A Venezuelával határos Brazília külügyminisztériuma arról adott tájékoztatást, hogy két állampolgár – egy nő és egy férfi – vesztette életét a földrengésben. Az áldozatok között van továbbá egy 56 éves olasz-venezuelai kettős állampolgár is, aki egy La Guaira állambeli házomlásban halt meg (hivatalos becslések szerint mintegy 170 ezer olasz él az országban), míg a caracasi kínai nagykövetség két kínai halálos áldozatról tett jelentést.

Összeomlóban az egészségügyi ellátás

A megmaradt egészségügyi intézmények túlterheltek, a sérülteket sok helyen rögtönzött sátrakban látják el. Pedro Javier Fernandez orvos a BBC-nek kijelentette, a venezuelai kórházak már egy átlagos napon is gyógyszer- és kötszerhiánnyal küzdöttek. „Ezzel a tragédiával a vészhelyzet még hatalmasabb, és sokkal nehezebb megbirkózni vele, mint más országokban" – fogalmazott.

Jan Egeland, a Norvég Menekültügyi Tanács főtitkára „borzalmas pusztításról” számolt be, hozzátéve, hogy a több évtizedes alulfinanszírozottság és az omladozó infrastruktúra miatt Venezuela teljesen felkészületlen volt egy ilyen katasztrófára.

Azonnali segítséget sürgetnek a segélyszervezetek

Az ENSZ és a humanitárius szervezetek nemzetközi szolidaritást, valamint a segélyszállítmányok „azonnali és akadálytalan” bejutását követelik.

„Venezuela népének most segítségre van szüksége. A nemzetközi közösség nem hagyhatja, hogy ez a szükséghelyzet még súlyosabb emberi tragédiává váljék” – figyelmeztetett az Intézményközi Állandó Bizottság (IASC), amely az ENSZ és a civil szervezetek munkáját koordinálja.

A szervezet közleménye kiemelte: a katasztrófa egy amúgy is rendkívül nehéz humanitárius helyzetet súlyosbít. „Már a földrengések előtt is emberek millióit fenyegette az élelmiszerhiány, az egészségügyi szolgáltatások összeomlása, a létbizonytalanság és az alapszolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés. Számos közösség már eddig is rendkívül sérülékeny volt, ez a legújabb csapás pedig katasztrofális hatású” – írták, felszólítva a nemzetközi közösséget a sürgős és megfelelő finanszírozás biztosítására.

Fotó: YouTube / news.com.au