Pokoli hőhullám csapott le Európára, közel 200 millió ember szenved a forróságtól

Rendkívüli hőhullám söpör végig Európán, a hétvégére pedig már a kontinens nagy része 35 fok feletti hőségben izzad. Egyes térségekben a hőmérséklet a 40 fokot is meghaladhatja, miközben a forró légtömeg nyugat felől keletre húzódva Közép- és Kelet-Európát is elérte.

Nemzetközi hírügynökségi összesítések szerint a hétvégén közel 200 millió embert érinthetett a rendkívüli hőség Európában. A forróság Németországtól Franciaországon és Olaszországon át egészen Lengyelországig, Romániáig és a Balkán térségéig érezteti a hatását, de 30 fok feletti hőmérsékleteket mérhetnek Görögországtól Dánia és Svédország déli részeiig is.

A legsúlyosabb helyzetben azok a térségek vannak, ahol a nappali hőség éjszakára sem enyhül érdemben, ezeket a 20 fok feletti éjszakákat trópusi éjszakának nevezik, és különösen veszélyesek, mert a szervezet ilyenkor egyszerűen nem tud regenerálódni. A hőség így lesz napokon át tartó folyamatos fizikai terhelés, amely elsősorban az időseket, a betegeket, a gyerekeket és a szabadban dolgozókat veszélyezteti.

Franciaországban különösen az idős emberek miatt aggódnak a hatóságok, miután a tartós hőség jelentősen növeli az otthoni rosszullétek és halálesetek kockázatát, eközben több országban iskolákat zártak be, szabadtéri sport-, kulturális és zenei rendezvényeket mondtak le, a mentőszolgálatokra és a sürgősségi ellátásra pedig egyre nagyobb nyomás nehezedik. Magyarországon, de Németországban is a meteorológiai szolgálat arra figyelmeztetett, hogy egyes területeken akár 40 fok feletti hőmérséklet sem kizárt, továbbá Franciaországban is több tízmillió ember készülhet 35 fok feletti forróságra, de Romániában is vörös riasztás kiadására készülnek, amely az ország szinte teljes területét érintheti.

A mostani hőhullám azért is különsen aggasztó, mert Európa az elmúlt évtizedekben a globális átlagnál jóval gyorsabban melegedett. A kontinensen egyre gyakoribbak azok a hőhullámok, amelyek korábban szélsőségesnek számítottak, és amelyek már nemcsak múló kellemetlenséget, hanem közvetlen egészségügyi kockázatot jelentenek.

Az extrém forróság közben a mindennapi életet is egyre több ponton bénítja meg. A nagyvárosokban az aszfalt, a beton és a sűrű beépítés tovább erősíti a hőérzetet, ráadásul a régebbi építésű lakások jelentős része nem alkalmas arra, hogy tartós 35-40 fokos időben is elviselhető maradjon. Emellett a légkondicionált otthonok aránya Európában továbbra is alacsony, ezért sokan gyakorlatilag menedék nélkül vészelik át a legforróbb napokat.

A hőség a közlekedésben és az energiaellátásban is egyre látványosabban mutatja meg, mennyire nincs felkészítve Európa a tartós 35-40 fokos nyarakra. A régebbi, gyakran elavult infrastruktúra ilyen időben szó szerint eldeformálódhat: felpúposodhat az aszfalt, meghajolhatnak a sínek, korlátozni kell a nehéz járművek forgalmát, az elektromos hálózatokra pedig éppen akkor nehezedik óriási pluszterhelés, amikor a lakásokban, irodákban és kórházakban mindenki hűteni próbál. A forróság közben az energiatermelést is veszélyeztetheti, mert a felmelegedő folyók egyes helyeken már az erőművek hűtését is megnehezítik. A mezőgazdaságban pedig a kiszáradó földek, a vízhiány és a hőstressz okoz egyre durvább károkat.

Fotó: Al Jazeera English / Facebook