Ukrajna egyre magabiztosabb: mostantól külön parancsnokság szervezi az Oroszország elleni mélységi csapásokat

Egyre magabiztosabb Ukrajna az Oroszország ellen vívott háborúban: a hadsereg nagy hatótávolságú csapások végrehajtására szakosodott parancsnokságot hoz létre a fegyveres erőkön belül, azon céllal, hogy koordinálja az Oroszország területén történő dróntámadásokat.

Nagy hatótávolságú csapások végrehajtására szakosodott parancsnokságot hoz létre fegyveres erőin belül Ukrajna – írja a Reuters Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentése alapján.

„A parancsnokság célja, hogy hosszú távon, sőt gyakorlatilag globális szinten hatást gyakoroljon Oroszországra, válaszul erre a háborúra. Az új egységnek a rendelkezésére álló erőforrások száz százalékát arra kell összpontosítania, hogy tovább csökkentse Oroszország hadviselési képességét”

– fogalmazott az ukrán államfő péntek esti videóüzenetében.

Az elmúlt hetek egyre sikeresebb, orosz olajfinomítókat célzó ukrán dróntámadásai miatt Oroszország-szerte komoly üzemanyaghiány alakult ki; a lakosságnak számos ponton hosszú tömött sorokban kell várakoznia a benzinkutakon. A legsúlyosabb helyzet a Krím félszigeten állt elő, ahol június végén átmenetileg fel is függesztették a lakossági tankolást. A belső ellátási zavarok enyhítésére Moszkva szerdától ideiglenes exporttilalmat vezetett be a gázolajra.

Az ukrán csapások azonban nem csillapodnak: csütörtökön több orosz olajipari létesítményt is találat ért, pénteken pedig a dél-oroszországi Ilszkij olajfinomítóban ütött ki tűz egy dróntámadás következtében. Kijev még július 6-án az ukrán ellenőrzésű területektől 2700 kilométerre fekvő, szibériai omszki olajfinomítóra is sikeres csapást mért. A növekvő üzemanyaghiány már az orosz állami propagandát is kikezdte, amely egyre nehezebben tudja a Kreml narratívájához igazítani a valóságot.

A légi csapások mellett a tengeri célpontok sem biztonságosak: az elmúlt öt napban az ukrán drónok összesen ötven üzemanyag-szállító hajót rongáltak meg az Azovi-tengeren – közölte Robert Brovdi, az ukrán drónalakulatok parancsnoka, a nagy hatótávolságú hadjárat egyik fő tervezője. A kárpátaljai származása miatt „Magyar” hívójelű parancsnok úgy fogalmazott: „Moszkva árnyékflottája folyamatosan zsugorodik.”

A rossz állapotú, különböző flag of convenience (kényelmi) zászlók alatt közlekedő tankerekből álló árnyékflotta célja, hogy megkerülje a nyugati szankciókat, és biztosítsa az orosz olajexportot. Iparági források szerint a sorozatos támadások miatt Oroszország mostanra ideiglenesen le is állította a teherforgalmat a Don folyót az Azovi-tengerrel összekötő csatornán.

Az orosz légtérben sűrűsödő ukrán drónjelenlét a legutóbb megrendezett NATO-csúcson is szóba került. Amikor Donald Trump amerikai elnök megkérdezte Zelenszkijtől, hajlandó lenne-e Moszkvába utazni egy Vlagyimir Putyinnal való tárgyalásra, az ukrán elnök viccelődve úgy felelt:

„Nehéz kérdés, most nagyon sok ukrán drón van ott a légtérben, túl veszélyes lenne.”

Az amerikai elnök a találkozón elismerően nyilatkozott az orosz energiainfrastruktúrát ért ukrán támadásokról, mondván: „Ez ugyan egy eszkaláció, de egy olyan eszkaláció, amely elhozhatja a háború végét.”

Mindeközben Oroszország is fokozta az ukrán főváros elleni támadásait. Szombatra virradóra – az MTI beszámolója szerint – a drón- és rakétatámadások következtében tizenegyen megsebesültek Kijevben, köztük egy gyermek. A főváros katonai adminisztrációja a Telegramon azt közölte, hogy a becsapódásokban megrongálódott egy lakatlan lakóépület, egy irodaházban pedig tűz keletkezett. Vitalij Klicsko polgármester tájékoztatása szerint a sérültek közül három embert kórházban ápolnak.

Fotó: x.com/Volodymyr Zelenskyy