A kelet-közép-európai NATO-tagállamok fizetnének is az amerikai katonai jelenlétért

A kelet-közép-európai NATO-tagállamok készek lennének részben átvállalni a területükön működő amerikai katonai bázisok költségeit, hogy ezzel is ösztönözzék Washingtont az európai katonai jelenlét fenntartására. A javaslatot a tervek szerint augusztus 27-én, egy brüsszeli NATO-találkozón terjesztik elő, miközben az Egyesült Államok felülvizsgálja európai katonai szerepvállalását.

A régió országai számára az amerikai katonai jelenlét az orosz fenyegetés elrettentésének egyik fontos eleme, ezért nem szeretnék, ha Donald Trump kormánya költségcsökkentésre hivatkozva csökkentené vagy megszüntetné az Európában állomásozó amerikai erők jelenlétét. A Bloomberg információi szerint ezért a kelet-közép-európai szövetségesek még a finanszírozásban is nagyobb szerepet vállalnának.

Az ajánlatot augusztus 27-én tehetik meg egy brüsszeli NATO-találkozón, amelyen Elbridge Colby, az amerikai Védelmi Minisztérium védelmi politikáért felelős államtitkára is részt vesz.

A Pentagon július végén jelentette be, hogy hat hónapos felülvizsgálatot indít az amerikai katonai jelenlétről Európában. Ennek részeként az európai szövetségesek egy olyan kérdőívet is kaptak, amelyben többek között arra kell válaszolniuk, támogatják-e Donald Trump terveit, nyilvánosan kiálltak-e az amerikai elnök külpolitikája mellett, illetve hogyan viszonyulnak az amerikai haderő bázishasználatának esetleges korlátozásához.

A kérdőív kitér arra is, hogy az egyes NATO-tagállamok vásárolnak-e olyan amerikai vállalatoktól fegyvereket, amelyek szerződéses kapcsolatban állnak az amerikai védelmi minisztériummal. A felülvizsgálat hátterében így nemcsak katonai, hanem politikai és gazdasági szempontok is megjelennek.

Európában jelenleg mintegy 80–100 ezer amerikai katona állomásozik, a rotációk és a hadgyakorlatok miatt változó létszámmal. Több mint egyharmaduk németországi bázisokon teljesít szolgálatot, míg Kelet-Közép-Európában ennél jóval kisebb az amerikai jelenlét. A balti államokban néhány száz, Lengyelországban viszont több ezer amerikai katona állomásozik.

A régió országai ugyanakkor éppen a jelenlét növelését szeretnék elérni, és ennek érdekében hajlandók lennének nagyobb anyagi terhet is vállalni.

Nyugat-Európában ezzel szemben egyre több kérdést vet fel, hogy Washington a katonai együttműködést mennyiben kapcsolja össze a Trump-kormány politikai irányvonalának támogatásával. Alexander Stubb finn elnök szerint természetes, hogy vannak olyan kérdések, amelyekben az európai országok egyetértenek az Egyesült Államokkal, és olyanok is, amelyekben nem.

A NATO korábbi szóvivője, Oana Lungescu szerint nem példa nélküli, hogy Washington a katonai jelenlétet fegyvervásárlásokhoz vagy más megállapodásokhoz köti, ugyanakkor szerinte korábban ezt nem ilyen nyíltan és konfrontatív hangnemben tette.

Lungescu úgy látja, hogy az amerikai katonai jelenlét felülvizsgálata önmagában indokolható lehet, a mostani folyamat azonban inkább politikai nyomásgyakorlásnak tűnik. Szerinte kérdéses, hogy a lépések mögött valódi stratégiai célok állnak-e, vagy elsősorban Donald Trump elvárásainak próbálnak megfelelni az európai szövetségesek.

Fotó: Facebook/Donald J. Trump