Veszélyes járványok terjedését segítheti az egyre erősödő El Niño

A történelem során először hirdetett vészhelyzetet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az El Niño várható egészségügyi kockázatai miatt. A jelenség erősödése olyan veszélyes járványok terjedését segítheti elő, mint a kolera, a malária, vagy éppen a dengue-láz, de világszerte ronthatja az élelmiszer-biztonságot, éhínséget okozva az érintett földrészeken.

Decemberre az El Niño-nak nevezett éghajlati jelenség az eddig tapasztalt legerősebbé válhat – derül ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) 2026-os jelentéséből.

A WMO szerint az üvegházhatású gázok napjainkban példátlan mennyiségű hőt tartanak vissza, az így keletkező többlethő 90 százalékát pedig az óceánok nyelik el. Az El Niño ezt az óceánokban tárolt hőt szabadítja fel, ezzel felerősítve a klímaváltozás következményeit, olyanokat, mint a szélsőséges hőhullámok, trópusi ciklonok és a heves esőzések okozta villámárvizek. Ezek az időjárási jelenségek önmagukban is veszélyesek, ráadásul komoly egészségügyi kockázatokkal is járhatnak.

Segíthetik a kolera, a malária, a dengue-láz és más betegségek kórokozóinak terjedését, ronthatják az élelmiszer-biztonságot, ezzel fokozva az alultápláltságot, illetve az erdőtüzek révén ronthatják a levegőminőséget. A WHO ezért most első alkalommal hirdetett egészségügyi vészhelyzetet az El Niño kapcsán, amely az előrejelzések szerint 2027 elejéig is fennmaradhat.

Beléptünk az éghajlati szélsőségek új korszakába. Egy rendkívül erős El Niño találkozik egy olyan bolygóval, amelyet az ember okozta klímaváltozás már eleve túlhevített. Az éghajlati rekordok sorra dőlnek meg, az emberi áldozatok száma pedig folyamatosan nő – idézi a szervezet közleménye António Guterres ENSZ-főtitkárt.

A WMO 2026-os éghajlati jelentésének főbb megállapításai szerint a globális felszínközeli átlaghőmérséklet 2026 januárja és szeptembere között 1,47 Celsius-fokkal haladta meg az 1850–1900 közötti átlagot, és a 2023 és 2026 közötti négy év volt a mérések kezdete óta a négy legmelegebb.

2026 pedig várhatóan egyhuzamban a tizedik év lesz, amikor rekordmeleg óceáni hőmérsékletet mérnek.

A tengerszint eközben a valaha mért legmagasabb értéken áll jelenleg, és a gleccserek hosszú ideje tartó visszahúzódása is folytatódik. A 2025-ben elveszített jégmennyiség vizével öt olimpiai méretű úszómedencét lehetne feltölteni az év minden egyes másodpercében.

Az El Niño Magyarország időjárására kevésbé közvetlenül és kiszámíthatóan hat, mint a Csendes-óceán térségére, ezért egy különösen erős jelenségből önmagában nem következik rendkívüli hazai meleg – idézte lapunk a HungaroMet augusztusi megállapítását.  

A hatás ugyanakkor a globális hőmérséklet emelkedésén, valamint a légköri cirkuláció és a csapadékeloszlás módosításán keresztül Európában is érvényesülhet.

A brit Met Office szerint az El Niño az idei nyári rekordhőhullámokban még nem játszott meghatározó szerepet, ősszel és a tél elején azonban már erősebben befolyásolhatja az időjárást. Északnyugat-Európában például növelheti a csapadékos, viharos időszakok valószínűségét, a tél későbbi szakaszában pedig akár a hidegebb idő esélyét is. A legjelentősebb következmény azonban a globális felmelegedés további gyorsulása lehet: a Met Office előrejelzése szerint 2027 nagy valószínűséggel megdöntheti a 2024-es melegrekordot, és a mérések kezdete óta a legmelegebb év lehet.

Az El Niño egy olyan éghajlati jelenség, amely világszerte jelentős hőmérsékleti emelkedést okozhat, valamint számos régióban vezethet súlyos aszályok, erdőtüzek kialakulásához. Az előrejelzések szerint az idei El Niño az eddigi legintenzívebb lehet.

Kép: agrárszektor.hu