Nem kér több Orbánt az EU, 15 éves próbaidőt vezetnének be az új tagállamoknak

Az Európai Bizottság olyan új biztosítékokat javasol az EU jövőbeli bővítéséhez, amelyek alapján az új tagállamokat 15 évig szigorúbb ellenőrzés alatt tartanák, és jogállamisági problémák esetén akár szavazati joguktól vagy uniós forrásaiktól is megfoszthatnák.

„No more Viktor Orbán” – jelentette ki Marta Kos, az Európai Bizottság bővítésért felelős biztosa, aki szerint az Európai Uniónak fel kell készülnie arra, hogy a következő bővítési hullám során olyan vezetők kerülhetnek hatalomra az új tagállamokban, akik szembemennek a demokratikus alapelvekkel és akadályozzák az uniós döntéshozatalt – írja a The Guardian.

Kos a lapnak adott interjújában ismertette azokat a terveket, amelyekkel az EU el akarja kerülni, hogy a jövőben egy tagállam hosszú időn keresztül büntetlenül megsérthesse a jogállamiságot és az uniós értékeket, tanulva a volt magyar miniszterelnök rendszeres vétóiból is. 

A javaslatok szerint az újonnan csatlakozó országok 15 éves próbaidőszakon mennének keresztül.

Ebben az időszakban az EU a jelenleginél könnyebben alkalmazhatna szankciókat, ha egy új tagállam megsérti a demokrácia, a jogállamiság vagy az unióval való lojális együttműködés alapelveit, a lehetséges büntetések között pedig a szavazati jog felfüggesztése és az uniós támogatások megvonása is szerepelne.

A jelenlegi szabályok alapján a tagállam szavazati jogának megvonásához az uniós szerződés 7. cikkében szereplő, rendkívül magas küszöböt kell teljesíteni. Ezt az eljárást Magyarországgal és korábban Lengyelországgal szemben is alkalmazták, de a végső szankcióig egyik esetben sem jutott el az EU. Ennek egyik oka az volt, hogy a két ország kölcsönösen támogatta egymást, így a legsúlyosabb büntetéshez szükséges politikai többséget nem lehetett biztosítani.

Az új rendszerben ennél alacsonyabb küszöb mellett is lehetőség nyílna a szavazati jog felfüggesztésére, és a biztos szerint azoknak az uniós polgároknak is üzenetet jelentene, akik szkeptikusak a szövetségi rendszer további bővítésével kapcsolatban.

Kos szerint fontos, hogy a 15 éves időszak után az új és a régebbi tagállamok között ne alakuljon ki tartósan „első- és másodosztályú” tagság, fontos kiemelni, hogy a tervek elfogadásához az uniós tagállamoknak is hozzá kell járulniuk.

A szigorítás terve nem ok nélkül került ismét a napirendre, ismét lendületet kapott az EU bővítése, Montenegró, Albánia, Moldova és Ukrajna számítanak a folyamat legfontosabb jelöltjeinek, eközben az elhúzódó orosz–ukrán háború alapvetően megváltoztatta az európai biztonsági és geopolitikai környezetet.

A bővítés az EU intézményi rendszerét is komoly kihívás elé állíthatja. A jelenlegi 27 tagállam helyett akár 35 ország alkothatná az uniót, ami jelentősen megnehezítené a konszenzusos döntéshozatalt. Emiatt felmerült, hogy a tagállamok bizonyos területeken (például az adópolitikában és a szankciókról szóló döntésekben) lemondanának vétójogukról.

Fotó: europa.eu