Félidős választások az USA-ban - "béna kacsa" lesz-e Donald Trump?
Donald Trump akár mindkét kongresszusi többségét elveszítheti a keddi félidős választáson, bár a felmérések alapján a képviselőházi vereség jóval valószínűbb, mint a szenátusi. Ettől még elnök maradna, de a törvényeitől a kinevezésein át a kormánya elleni vizsgálatokig sok mindenben megnehezíthetnék a dolgát. A demokraták Barack Obamát is kampányba küldték, a Fehér Házban pedig már készülnek arra, hogyan folytassák demokrata többség mellett.

Donald Trump akár mindkét kongresszusi többségét elveszítheti a keddi félidős választáson, bár a felmérések alapján a képviselőházi vereség jóval valószínűbb, mint a szenátusi. Ettől még elnök maradna, de a törvényeitől a kinevezésein át a kormánya elleni vizsgálatokig sok mindenben megnehezíthetnék a dolgát. A demokraták Barack Obamát is kampányba küldték, a Fehér Házban pedig már készülnek arra, hogyan folytassák demokrata többség mellett.
Donald Trump arra kérte a támogatóit, úgy szavazzanak a félidős választáson, mintha ő is rajta lenne a szavazólapon, és a felmérésekből úgy tűnik, sok amerikai valóban róla akar véleményt mondani, csak ennek az elnök aligha fog örülni. A Reuters és az Ipsos október végi kutatásában a várható szavazók körében kilenc százalékpont volt a demokraták előnye, Trump munkájával pedig az amerikaiaknak mindössze harmada volt elégedett. A mandátumbecslések képviselőházi demokrata győzelmet valószínűsítenek. A szenátusi helyekért folytatott verseny szorosabb lehet, a republikánusok a Kongresszus felsőházában megőrizhetik többségüket.
A képviselőház elveszítéséhez elsöprő demokrata győzelem sem szükséges, mert annyira szűk a republikánusok többsége: a 435 fős alsóházban 218 képviselőjük van, akikkel egy független képviselő szavaz együtt. Azaz néhány választókerület átfordulása elég lehet ahhoz, hogy Trump pártja kisebbségbe kerüljön.
November 3-án, Trump elnöki ciklusának felénél a teljes képviselőházat és a szenátus nagyjából harmadát választják újra, vagyis arról döntenek, marad-e republikánus többség a Kongresszus mindkét házában. Ez a fékek és ellensúlyok rendszerének egyik gyakorlati eleme: a választók két elnökválasztás között is korlátozhatják a Fehér Ház mozgásterét, az elnök ugyanis nem tud egyedül törvényeket elfogadni, és a költségvetési pénzekről sem dönthet a törvényhozás nélkül.
Trump számára már a képviselőház elvesztése is rendszeres alkudozást jelentene, mert egy új törvényhez mindkét kamara jóváhagyása kell. A demokrata többség ráadásul vizsgálatokat indíthatna, dokumentumokat kérhetne be és kormányzati tisztviselőket hallgathatna meg, olyan ügyeket tartva napirenden, amiket a Fehér Ház szívesebben lezárna. A BBC szerint a korrupciós vádaktól a fehér házi bálterem építésén át a bevándorlási hatóság, az ICE módszereiig több ügy is a bizottságok elé kerülhetne. Ha pedig a szenátust is elveszítenék a republikánusok, az elnök a fontosabb kinevezéseknél is az ellenfeleire szorulna, hiszen számos magas rangú tisztviselő és szövetségi bíró hivatalba lépéséhez szenátusi jóváhagyás kell.

Ehhez a demokratáknak legalább 51 szenátusi helyet kell megszerezniük, az ötven–ötvenes döntetlennél ugyanis JD Vance republikánus alelnök dönthet. Most 53–47 a republikánusok előnye, és a demokratáknak hagyományosan jobboldali államokban is nyerniük kellene, ezért az országos népszerűségi előnyük itt még kevésbé jelent biztos győzelmet.
A megélhetés miatt elégedetlen választókból mindenesetre nincs hiány, Trump gazdaságpolitikáját csak minden negyedik amerikai helyeselte az Ipsos október végi mérésében, a megélhetési költségek kezelésével pedig mindössze minden ötödik volt elégedett. A magas árak mellett az iráni háború és a vámok gazdasági következményei is terhelik az elnököt, miközben a republikánusok a bevándorlás visszaszorítását és a szigorúbb határvédelmet igyekeznek felmutatni eredményként.
A demokraták Barack Obamát is kampányba küldték, aki Ohióban és Michiganben a drágulás, az iráni háború és a kormány működése miatt támadta Trumpot. A volt elnök egy lekapcsolható áramköri megszakítóhoz hasonlította a választást, amellyel korlátokat szabhatnak a kormánynak, és számonkérhetik rajta, amit tesz.

Egy demokrata győzelem azonban nem jelentené Trump leváltását, még egy ellene indított alkotmányos vádeljárás végén is a jelen lévő szenátorok kétharmadának támogatása kellene az elmozdításához, amit egy szűk többség messze nem biztosít.
A Fehér Házban már hónapok óta dolgoznak azon, hogyan folytassák, ha januártól elveszítik a kongresszusi hátországukat, és olyan elnöki intézkedéseket keresnek a bevándorlás, a vámok és a szövetségi kiadások területén, amelyekhez nem kell kongresszusi jóváhagyás, a jogászok pedig a várható vizsgálatokra és meghallgatásokra is készítik a tisztviselőket. Trumpnak jelentős hatalma maradna tehát, csak a következő két évében jóval több ellenállással és számonkéréssel kellene foglalkoznia.
A republikánusoknak közben a 2028-as elnökválasztásra is készülniük kell, amelyen Trump az alkotmány szerint már nem indulhat újra. Egy súlyos vereség után az utódjelöltek számára is nehezebb lenne megkerülni a kérdést, hogy az ő politikáját folytatva vagy attól távolodva akarnak visszanyerni választókat.
Borítókép: Facebook





