Nagykorú lett a slam poetry Magyarországon

A slam poetry a 80-as években jelent meg, mint önálló előadói műfaj. A hozzáértők mindig viccesen megjegyzik amikor definiálni kell a slamet, hogy lehetetlen. Ők se nem költők, se nem színészek, csak slammerek.  Talán ez azért van, mert a slam egy olyan dolog, amit meg is kell írni, elő is kell adni, és versenyezni kell másokkal. 

Elsőre furcsán hangzott nekem, amikor találkoztam a műfajjal, hogy a slam poetry egy versenykörnyezet. Azt gondoltam a művészetekben nem cél jobbat alkotni a másiknál, és mégis látszik, hogy van erre kereslet. Aki slammel, az másoknak ír. Ennek ellenére a slam nem köti magát semmilyen szabályrendszerhez, inkább szeretne elrugaszkodni tőlük, a zárt metrikától, a tiszta rímektől. Felvenni a kapcsolatot a közönséggel mindennél fontosabb, amit sokszor nem lehet elérni mesterkélt mondatokkal.

2006 februárjában indult az első slam klub Magyarországon, majd kissé underground költészetté nőtte ki magát, elvégre a költészetre fogékony fiatalok nagyon gyorsan felkapták a dolgot. Teret kaptak arra, hogy előadják írásaikat egy közönségnek, amely azonnali visszajelzéseket adott a slammereknek. Hasonló érdeklődésű társaikkal is könnyebb volt így kapcsolatokat kialakítani. Kortárs keltetővé vált a slam pillanatok alatt. Többek között Závada Péter és Simon Márton is slammeltek pályájuk korai szakaszában. 

Eleinte a versenyek havi slam klubok rendezésével zajlottak, a fellépők neveit kalapból húzzák ki, hogy eldöntsék az előadások sorrendjét, majd a fellépést a közönségből kiválasztott öt zsűritag pontozza. A recept egyszerű volt, a klubestek pedig gyorsan rendszeressé váltak. Később, 2012-ben pedig megrendezésre került a legelső Slam Poetry Országos Bajnokság, amit Süveg Márk „Saiid” nyert meg, elindítva ezzel a SPOB versenysorozatot, ami azóta is minden év végén összehozza a slamkedvelőket.

Tizenkét évvel később, idén október 26-án a Trafóban megrendezésre került a XII. SPOB, és az országos bajnokság zsűrije már négy szakmai tagból, valamint a klubhagyomány megőrzése érdekében egy, a közönségből választott személyből állt. A szakmai zsűrit most is elismert írok tették ki, akik karrierjüket ugyancsak slammeléssel kezdték: Kemény Zsófi, Pion István, Sára Gergely „6363” és Mészáros Péter. Az estet magát pedig Németh Péter „Zeek” és Mavrák Kata „Hugee” vezették. A megmérettetést ebben az évben a legtöbb ponttal Kovács Nóra Judit nyerte, aki képviselheti majd Magyarországot a slam Európa-bajnokságon.

Egyre nagyobb az érdeklődés a slam poetry iránt, az országos bajnokságon is sikerült teljesen megtölteni a Trafót, mégis egyelőre úgy tűnik, a slam keresi a közéletben a helyét, nem tűnik sem értelmiségi időtöltésnek, sem hétköznapi hobbinak. Közben továbbra is megosztóak a vélemények, ha a slamről van szó: sokan nem is hallottak róla, sokan kedvelik, de vannak olyanok is, akik megvetik a szabad költészet ezen formáját. Átjáróháznak hat a felolvasóestek és a szépirodalom között, amit csak kinőni lehet vagy örökké benne ragadni. Talán a slam egyik sajátossága az is, hogy még mindig keresi önmagát. 

Címlapkép és fotó: Facebook / XII. Slam Poetry Országos Bajnokság