Fény, Élet és Örökség: Szipál Márton kiállítása címszavakban

Bár eredetileg pilótának készült, Szipál Márton végül mégis fotósként szerzett magának nemzetközi hírnevet. A Martin, THE KING néven is emlegetett férfi kerek 101 évvel ezelőtt született Szolnokon egy régi fotósdinasztiába, innen jutott el egészen Los Angeles-ig, ahol a Sunset Boulevardon Martin Studio névvel nyitott műtermet. 

Szipál Márton Debrecenben töltötte a gyermekkora nagy részét, és az első üzletét is itt nyitotta meg 1946-ban. Édesapja, Szipál Márton Károly császári és királyi fényképészmester műterme a család lakása fölött helyezkedett el, így már gyermekkorában elsajátította a szakma minden csínját-bínját.  Tíz éves korában a helyes testarányokat és az arc anatómiáját tanulta az édesapjától, aki filmnézés közben is a mozifilmek világításáról magyarázott a fiának. 

1953-ban költözött Budapestre, majd a Fényképész Szövetkezetnél kezdett dolgozni. Nem sokkal később megkapta az A FIAP (Artiste FIAP, azaz a FIAP művésze) címet a Fotóművészet Nemzetközi Szövetségétől. 1956-ban emigrált az Egyesült Államokba, ahol hamar komoly hírnévre tett szert, mert Hollywood egy kedvelt portréfotósa lett. 1959-ben a Professional Photographers of America is a tagjai közé választotta a tevékenysége elismeréseképpen, a társaság négy képét is befogadta. 

A 8525 Sunset Boulevardon lévő Martin Studio-ban olyan hírességek fordultak meg, mint John Wayne, Tommy Lee Jones, Leslie Nielsen, Tracy Nelson, Charlene Tilton, Olivia Hussey, Timothy Hutton vagy Priscilla Presley. De Margaux Hemingway modellről is készített portrét, valamint Henry Millert és Kareem Abdul-Jabbart is fényképezte. Szipál Márton fő témája az emberi arc szépsége volt. Szentül hitt abban, hogy egy jó portré elkészítése mindössze harminc százalékban múlik a technikán, hetven százalékban pedig a kommunikáción. Ennek érdekében beszélgetéssel oldotta a modelleket, tudatosan építette ki a bizalmat és a stúdióban uralkodó hangulatot, ami szerinte végül a végeredményt is megteremtette. 

Szipál Mártont kifejezetten karakteres stílus jellemzi, a művészete leginkább a klasszikus portréfotó és a hollywoodi glamour ötvözete. Nem a spontán pillanatokat igyekezett megörökíteni, hanem tökéletesen megkomponált, időtlen képeket alkotott. Egyik védjegye a fénykezelés volt: gyakran használt lágy, diffúz főfényt az arc simítására, mellé pedig erős kontúrfényt, hogy kiemelje az alanyt a háttérből. Az arc és a test „finomhangolása” szintén komoly hangsúlyt kapott a munkáiban. 

1965-től a Californian Girls című divatmagazin megbízásából több mint tíz éven keresztül készített divatfotókat a világ számos pontján, többek között: Görögországban, Egyiptomban, a Tűzföldön vagy éppen Alaszkában. 1997-ben tért vissza Budapestre, ahol hamar a társasági élet egyik sztárja lett, egyúttal pedig a fotózás kikerülhetetlen ikonja is. 

Szipál Márton a napos oldal fényképésze volt, aki a matematikát tekintette a világ működését alakító alapvető erőnek. Vérében volt a fotográfiai látás képessége, látta a világban működő geometriai elveket, amelyek létrehozták a formák egyensúlyát és szépségét. Örömét lelte ebben a felismerésben, és bár csak pályája késői szakaszában nevezte meg, első pillanattól az aranymetszés szabálya szerint dolgozott.

Debrecenben nyílt meg Szipál Márton életmű-kiállítása 

Egy életmű-kiállítás akkor igazán izgalmas, ha nem csak emléket állít a művésznek, hanem élővé is tudja tenni a művészi világát. Debrecenben, a MODEM harmadik emeletén a Szipál 101 – Fény – Élet – Örökség című tárlat pontosan ezt valósítja meg. Gondosan komponált terek követik egymást, a falakon ikonikus portrék sorakoznak személyes tárgyakkal és dokumentumokkal váltakozva, a kurátorok: Csizek Gabriella (Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ) és Lajti Virág (Szipál Archívum). A kiállítás a képek jelentéseinek összefüggéseire épül, nem kronológiai rendet követ, így ad lehetőséget az életmű belső szerkezetének áttekintésére is, amely többek között azt mutatja meg, hogyan épített Szipál a mesterségbeli tudására, és miként vált munkája során autonóm művésszé. 

A kiállítás megszervezése mögött egy jelentős gyűjtemény áll: a Szipál Márton Archívum, amely hivatalosan 2024-ben jött létre. A munka azonban valójában már a fotográfus halálakor, kilenc évvel ezelőtt kezdődött, amikor Szipál Márton Lajti Virágra bízta örökségének kezelését, aki azonnal tudta, hogy a nagy nyilvánosság elé kell majd tárnia azt. „A hagyaték nagyjából kétezer tárgyat foglal magában, és a MODEM-ben ebből közel kétszáz látható, köztük sok vintage kép, amelyet nemcsak ő fotózott, hanem maga is nagyította azokat. Azt vallotta, hogy a jó képet meg kell mutatni, nem pedig elzárva tartani” – fogalmazott korábban Lajti Virág. 

A MODEM kiállítása eredetileg három alappillérre épült: Fény, Élet és Örökség. A kurátorok azonban a késői életmű egyik központi elemét is kiemelték, így a hármas tematika mellé a Tanítás pillére is bekerült. Ugyanis életének késői időszakában, 1997 után, Magyarországon a tudásátadás éppoly fontossá vált Szipál számára, mint a képalkotás során a világítás és a kompozíció.

A kiállítás nemcsak portrékból, személyes tárgyakból, levelekből, archív fényképekből, filmvetítésekből és Szipál Márton Los Angeles-i műtermének fogadóterét megidéző installatív enteriőrből áll, hanem egy interaktív Szipál műteremmel is kiegészül.