Kulcsár Krisztián: Ha az olimpiai eredményességet nézzük, nehéz látni az előrelépést

Mennyire hatékonyan hasznosul az a rengeteg közpénz, amit a látványsportágakra költ a kormány? Miért nem látszik a népegészségügyi adatokban, hogy mi magyarok sportnemzetként definiáljuk önmagunkat? Ezekre a kérdésekre is válaszolt Kulcsár Krisztián világ- és Európa-bajnok párbajtőröző, a MOB korábbi elnöke az AMI A CSÖVÖN BEFÉR című műsorunkban, amelyben szó esett egy budapesti olimpia megrendezésének esélyeiről és a párizsi olimpia megnyitójáról is. 

Az angol nyelvben a gifted a képesség szinten meglévő tehetséget jelenti, míg a talented jelzőt olyan emberekre használjuk, akik ezt képességet képesek készpénzre is váltani. Az adottságokba a fizikális paraméterek nyilvánvaló megléte mellett a versenyzői képességek is beleszámítanak. „Ahhoz, hogy valakiből élversenyző legyen elengedhetetlenek az emberi kvalitások is. Rengeteg sportolót ismertem, akik nagyszerű tehetségként örök ígéretek maradtak, de valahol ez is az élet rendje” - mondta Klucsár Krisztián.

A szocializmus évtizedeiben presztízskérdést csináltak a sporttámogatásból, és nincs ez másképp a Nemzeti Együttműködés Rendszerének időszakában sem. Mennyire van arányban az élsportra fordított közpénz az eredményességgel?

A kétszeres olimpiai ezüstérmes párbajtőröző szerint érdemes azt megnézni, hogy mi is a sport rendeltetése a társadalomban. „Semmiképpen nem lebecsülendő az a jó érzés, amit honfitársainknak okoz egy-egy olimpiai siker, ami egy egészséges nemzeti büszkeséget is szül. Annak, hogy Magyarországon komolyan vesszük a sportolást, a népegészségügyi adatokban is tükröződniük kellene, de ezen a téren nagyon rosszul állunk. Jó lenne azt látni, hogy az ide juttatott tetemes közpénz valóban megfelelően hasznosul” - jegyezte meg Kulcsár Krisztián.

„Ha csak az olimpiai eredményességet vizsgáljuk, akkor jó szándékkal is csak annyit mondhatok, hogy itt maximum szinten tartás történik. Az előrelépést nehéz látni, főleg az érmek számát illetően.”

A korrupciómentes magyar olimpiai rendezés alapvetően egy jó ügy

Kulcsár Krisztián 2005 óta tagja a Budapesti Olimpiai Mozgalomnak, amely egyesület 2010-ben alapítvánnyá vált. „Én igazán szeretnék egy olyan városban élni, amelyik alkalmas egy olimpia megrendezésére, és igyekszem is tenni ezért. Ez szerintem egy olyan projekt, amely előrébb vinné ezt az országot.”

„Persze a garanciákat látni kellene ahhoz, hogy aztán ez a sportünnep ne fulladhasson egy nemzetrontó, korrupcióval terhelt eseménnyé. Ezek különben nem megugorhatatlan akadályok.” 

Ehhez el kellene végezni a MOB-nak és a Fővárosi Önkormányzatnak azt a szakmai munkát, amelynek folyományaként Budapest egy értelmes pályázatot letehet majd az asztalra. Kulcsár szerint ha ezt átfogóan bemutatnánk nemcsak a fővárosiak számára, a társadalmi támogatottsága is érezhetően megnőne az olimpiai rendezésnek. 

Azok a kijelentések viszont nem biztos, hogy segítenek, amikor a MOB jelenlegi elnöke, Gyulay Zsolt olyan kijelentésekre ragadtatja magát, hogy mi magyarok százszor jobb olimpiát rendeznénk, mint a franciák. „Ezt ahhoz hasonlítanám, mintha elhívlak magunkhoz vacsorázni, és ott megjegyzed, hogy a te feleséged mennyivel jobb túrós csuszát főz” - jegyezte meg Kulcsár Krisztián, aki úgy véli, hogy egy kifejezetten pazar olimpia zajlott le Párizsban, ahol a vendéglátás is minden igényt kielégített.

Az olimpiai eszme teljes félreértése

A párizsi olimpia világszínvonalú megnyitójára viszont sok kormánypárti véleményvezér ráfeszült, ami abból adódott, hogy egy dionüszoszi lakomajelenetet sikerült az utolsó vacsorával összetéveszteniük, amely így rendkívüli módon sértette a propagandisták maximumra járatott „keresztény érzékenységét”. A négy olimpián is versenyző párbajtőröző szerint szomorú az újkori olimpiai mozgalom szárba szökkenése után 130 évvel, hogy sokan még mindig csak itt tartanak. 

„Végtelenül elszomorít, hogy mennyire nem értjük az olimpiai mozgalom lényegét. Meg kéne érteni, hogy ez az elfogadásról, a szolidaritásról, a jó szándékról szól, és nem utolsósorban arról, hogy megismerjük egymást. Ez teljes mértékben megfér amellett, hogy egyes nemzetek sportolói összemérik az erejüket, hogy bebizonyíthassák, ki is a legjobb. Ha valaminek nincs helye az olimpián, az a gyűlölködés és a szájtépés” 

- jegyezte meg ezzel kapcsolatban Kulcsár Krisztián, hozzátéve, hogy azt senki nem gondolhatja, hogy a párizsi megnyitóünnepség ötletgazdáinak az volt a szándéka, hogy bárlit is megsértsenek vagy provokáljanak.

Olimpia Budapesten?

A budapesti ötkarikás játékokra gondolva azért nem árt azt is észben tartani, hogy egy nyári időszakban is túlzsúfoltság tapasztalható a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, illetve mennyi közlekedési dugó bénítja a főváros életét még a szürke hétköznapokban is. 

„Ezért is jó az olimpiai projekt, mert ezekkel a kérdésekkel érdemben kell ilyenkor foglalkozni” - jegyezte meg Kulcsár Krisztián, aki bevallotta azt is, hogy Viktor fiát nézni vívás közben a nagy versenyeken kifejezetten idegörlő apaként, de nyilván komoly öröm azt látni, hogy neki is ilyen kitűnő érzéke van ehhez s sportághoz. 

„Azt is nagyon fontos megjegyezni, hogy a tradicionális magyar sportágak nem küzdenek az utánpótlás hiányával, holott rengeteget változott a világunk a 90-es évek óta. Ugyanakkor ezeknek a sportágaknak a népszerűsítése egy nehéz ügy, hiszen a vívás sem egy olyan sport, amelynek a megtekintése különösebben élvezhető volna televízión keresztül. Ennek ellenére a közszolgálati sportcsatornákon meg kell jelenniük ezeknek a sportágaknak is” - fűzte hozzá a világbajnok párbajtőröző.