Ismét pellengérre állítják a magyar kormányt a jogállamisági deficit miatt

Az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás keretein belül kilencedik alkalommal szerveznek meghallgatást az uniós tagállamok. Az Általános Ügyek Tanácsa jövő kedden veszi össztűz alá Bóka János Európai uniós ügyekért felelős minisztert.

Az eljárást még 2018-ban, a Sargentini-jelentés elfogadásával kezdeményezte az Európai Parlament, azóta viszont a tagállamok nem jutottak tovább a 7-es cikk 1. bekezdésén, amely az érintett tagállam meghallgatását tartalmazza a vele kapcsolatos kifogások kapcsán. A korábbi meghallgatásokon a forgatókönyv úgy zajlott, hogy a jogállamiságért felelős biztos összegezte az orbáni Magyarországgal kapcsolatos helyzetet, majd kitért a legutóbbi meghallgatás óta eltelt fejleményekre, az elindított kötelezettségszegési eljárásokra, vagy a bírósági ítéletekre, a tagállamok pedig kérdéseket tehetnek fel az illetékes magyar miniszternek - írja az EUrológus.

A kezdeti szakaszról történő elmozduláshoz négyötödös többséggel ki kellene mondaniuk a tagállamoknak, hogy hazánkban egyértelmű a veszélye az uniós alapértékek súlyos megsértésének.

Ez 21 EU-s országot jelentene, de ilyen irányú javaslat még nem született. Ha meglenne ez a többség, és ezt kimondanák a tagállamok, akkor ajánlásokat fogalmazhatnak meg, és ha azok nem teljesülnek, akkor szankciókat lehet hozni, például a szavazati jog megvonását, ami már nem egyszer fel is merült Magyarországgal kapcsolatban. Az uniós tagállamok a legutóbbi pár évben azért támadják az Orbán-kormányt, mert a magyar kormányfő nem hajlandó hozzájárulni az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalási fejezetek megnyitásához.

Magyar Péter kritizálása mellett Bóka János a szokásos, „békepárti” kormányzati paneleket osztotta meg hétfőn a közösségi oldalán: „Mindaddig, amíg az orosz-ukrán konfliktus zajlik, addig az Európai Unió politikai értelemben béna kacsa, és minél inkább bevonódik ebbe a konfliktusba, annál inkább béna kacsa lesz.”